Egy meg nem nevezett vidéki nagyvárosban működő pályázatíró cég közbenjárásával összesen 141 mikro-, és kisvállalkozás számára próbált meg 2007 folyamán a GOP 2.1.1/A és GOP 2.1.1/B jelű informatikai eszköz beszerzésére kiírt pályázatokon uniós forráshoz jutni az ország különböző területein. A pályázók tevékenységi köre teljesen eltérő, megtalálható köztük fogorvos, étkeztető cég vagy éppen zöldséges vállalkozás is. Az említett pályázatokon mikro-, és kisvállalkozások jogosultak indulni, az elbírálás automatikus, az elnyerhető összeg 1-10 millió forint között változó vissza nem térítendő támogatást jelentett volna.
A beadott pályázatok esetében a fejlesztésre árajánlatot tevő cég túlárazta a beszerzésre kerülő informatikai eszközt. Például egy, a kiskeredelemi áron 768 ezer forint plusz áfás multifunkciós nyomtatóra 2 millió 480 ezer forintos árat adott meg, egy vonalkód leolvasó esetében a kiskereskedelmi árhoz képest hatszor nagyobb ajánlatot tett. De számos más eszköz beszerzésével is próbálkoztak, mint például szerverek, hálózati eszközök.
Pályázati hasonlóságok
Az ügynökség által kaptár-modellre keresztelt mechanizmus és olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és haszonélvezője a szálakat a háttérben mozgató pályázatíró cég. A MAG által kiírt pályázatok kapcsán végzett vizsgálatokat követően az NFÜ feljelentést tett az ügyben illetékes Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP), mivel ez a hatóság illetékes az uniós pénzügyekkel kapcsolatos nyomozásban.
A MAG vizsgálata során 38 céget értesített előzetes helyszíni szemléről, s az összes cég azonnal visszalépett a pályázástól. Bajnai elmondása szerint a korai fázisban észrevett csalási kísérlettel azt is megakadályozták, hogy ezek a cégek egy számlagyárból számlákat vásároljanak, valamint azt, hogy uniós forráshoz jussanak. A 141 pályázó cég immár csak sóvárogva figyelheti az uniós pénzeket.
Messze kiemelkedik az egymástól elszigetelt, kisebb pályázati csalási ügyek közül a mostani, hiszen itt már 970 millió forint volt a tét. Az érintett GOP pályázatok elbírálása automatikus volt, mivel a kiírás csak formai követelményeket tartalmazott, ha ezen túljutott a pályázó, kedvező elbírálásra számíthatott. Ebben az esetben már a döntéselőkészítés során felmerült a visszaélés gyanúja, mivel több azonosságot is felfedeztek.
Minden esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a beadott dokumentumokat, a fejlesztésre árajánlatot adó cég is egyezett, a saját erő meglétét pedig az esetek döntő többségében ugyanaz a két-három személy tanúsította. A beadott pályázatoknál a megvalósítási helyszín számos esetben ugyanaz a cím volt, egy vidéki nagyváros külvárosi, lakatlan családi háza. Ugyan ez a ház egyébként 16 cég telephelyeként volt megjelölve. A családi vállalkozásként működő pályázatíró cég egy magyar házaspár tulajdonában van. Az ügyben a felelősség őket, valamint a részt vevő cégek vezetőit terheli, hiszen tudniuk kellett például az árajánlatok hamisságáról.
A teljes tavalyi GOP-csomag 37 milliárd forintot tett ki, tulajdonképpen ebből 1 milliárd forintra rúg a mostani csalási kísérlet összege, a jelenlegi számítások szerint.
Egyszer mindenre fény derül
Ahol ennyi pénz mozog, ott sok rosszhiszemű ember fantáziája megmozdul - közölte Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A miniszter rámutatott, hogy ilyen és hasonló esetek nem csak Magyarországon, de az unió nyugati államaiban is előfordulnak. Bajnai hangsúlyozta korábbi állítását, miszerint személyes ellenségének tekinti azokat, akik a fejlesztési pénzekhez rosszhiszeműen közelít. A miniszter kijelentette, hogy a hasonló ügyeskedőknek tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy az NFÜ és a kapcsolódó intézmények teszik a dolgukat, s ha nem is a pályázati szakaszban, de akkor a megvalósítás során, vagy az utólagos ellenőrzésekkor valamennyi csalási kísérletre fény fog derülni.