A Népszabadság értesülése szerint az Europartner City Centrum Kft. áll az ügy középpontjában. A cég vezetője Horváth Kálmán László a lapnak úgy nyilatkozott, hogy értetlenül áll a miniszter bejelentése előtt. Majd hozzátette, ha egy pályázatíró csalni akar, bizonyosan nem tünteti fel a nevét az ügyfelei által benyújtott pályázatokon, hiszen ez nem lett volna kötelező.

Problémás indulni a pályázaton

A kisebb cégek számára már korábban is problémát jelentett még a kisebb pályázatokon való indulás is, hiszen az árakat mesterségesen fel kellett "tornázni", hogy egyáltalán elbírálásra kerüljön a beadvány, vagy jogosult legyen a vállalkozás pályázni. Ez számos céget elriasztott a lehetőségtől, ám úgy látszik a leleményesebbek vagy mondjuk inkább, a "tapasztaltabbak" elővették közbeszerzéses ismereteiket és alkalmazták a túlárazás intézményét. A pályázatíró és a beadó is valószínűleg ezzel számolt, hogy az állam felé történő túlárazás nem minden esetben szúr szemet. Úgy látszik, ez nincs így.

Mint arról lapunk tegnap beszámolt, az ügynökség által "kaptár-modellre" keresztelt mechanizmus és olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és haszonélvezője a szálakat a háttérben mozgató pályázatíró cég. A MAG által kiírt pályázatok kapcsán végzett vizsgálatokat követően az NFÜ feljelentést tett az ügyben illetékes Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP), mivel ez a hatóság illetékes az uniós pénzügyekkel kapcsolatos nyomozásban.

Min buktak meg?

Minden esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a beadott dokumentumokat, a fejlesztésre árajánlatot adó cég is egyezett, a saját erő meglétét pedig az esetek döntő többségében ugyanaz a két-három személy tanúsította. A beadott pályázatoknál a megvalósítási helyszín számos esetben ugyanaz a cím volt, egy vidéki nagyváros külvárosi, lakatlan családi háza. Ugyan ez a ház egyébként 16 cég telephelyeként volt megjelölve. A családi vállalkozásként működő pályázatíró cég egy magyar házaspár tulajdonában van. Az ügyben a felelősség őket, valamint a részt vevő cégek vezetőit terheli, hiszen tudniuk kellett például az árajánlatok hamisságáról.

A MAG vizsgálata során 38 céget értesített előzetes helyszíni szemléről, s az összes cég azonnal visszalépett a pályázástól. Bajnai elmondása szerint a korai fázisban észrevett csalási kísérlettel azt is megakadályozták, hogy ezek a cégek egy számlagyárból számlákat vásároljanak, valamint azt, hogy uniós forráshoz jussanak. A 141 pályázó cég immár csak sóvárogva figyelheti az uniós pénzeket.