A magyarországi kkv-k 92 százalékát kitevő mikrovállalkozások (legfeljebb 9 főt alkalmazó társaságok) az Európai Bizottság - nyugat-európai normákat figyelembe vevő - ajánlása szerint részesülnek mind a központi, mind a helyi támogatásokból. Ez azt eredményezi, hogy a kkv-k zömét kitevő mikrovállalkozások számára nincs elkülönítve megfelelő keret.
A mikrovállalatok versenyegyenlőségének biztosítása érdekében a 2004-ben csatlakozott országok többsége - így Magyarország - nem tarthatja meg változtatások nélkül a kkv-k szabályozására vonatkozó brüsszeli ajánlást. A piaci esélyegyenlőség biztosítása érdekében pedig be kell vezetni a mikrovállalkozások számára elérhető vissza nem térítendő támogatások rendszerét is - vélekedett Kassai.
A bürokrácia diszkrét bája
Az európai gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele a bürokrácia visszaszorítása. Az EB a probléma megoldására kettős kezdeményezést indított útnak. Egyrészt központilag vizsgálják az érvényben lévő törvényeket, másrészt a kkv-kre épülő társadalmi párbeszéd keretein belül a vállalkozásokat is bevonják a vizsgálatba.
A magyarországi kkv-k által lehívható EU-s támogatásokhoz történő hozzáférés kérdése is elsősorban bürokratikus aggályokat vet fel. Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke a pályázati adminisztráció korszerűsítését javasolja: "A kkv-k rendelkezésére bocsátott erőforrások elosztására vonatkozó pályázatok adminisztrációjának egyszerűsítése elengedhetetlen feladat. Az interneten is beadható pályázatok, az egyablakos pályázati rendszer, a nyomtatványok számának csökkentése, és a jelszóval azonosított, a pályázati procedúra során is figyelemmel kísérhető pályázatok olyan alapvető követelmények, amelyeknek a bevezetése alapvető szükséget." - hangsúlyozta az alelnök.
Kassai szerint élhetőbbé és gyakorlatiasabbá kell tenni a kifizetések rendszerét is. A pályázat útján odaítélt pénzek hatékony befektetése érdekében az azokat kezelő kormányzati szerveknek lényegesen gyorsabb kifizetési határidőt kell vállalniuk a jelenleginél, valamint lehetőséget kell biztosítaniuk a részteljesítések elszámolására is. A folyamatban lévő beruházások soron következő szakaszaira is ki kell terjeszteni a pályázati lehetőséget. Továbbá könnyíteni kell az ÁFA-finanszírozás rendszerén.
A központi EU-szabályozás szerint a nem rendeltetésszerűen felhasznált összegeket vissza kell fizetni. A visszafizetésre vonatkozó biztosítékok és garanciák meghatározása azonban helyi szinten folyik. #page#A 2004-ben csatlakozott országok közül csak Magyarország szabályozza irracionális mértékben a pályázatokhoz szükséges garanciavállalásokat. A ma érvényben lévő rendelkezések szerint a pályázati összeg 120 százalékáról 5 évre szóló garanciát kell vállalnia a pályázónak. Ez a garancia saját forrásból nem vagy alig vállalható, a banki szektor által 12 százalékra vállalt garancia pedig felemészti a pályázó esetleges hasznát. A kérdés teljes körű áttekintésre szorul - figyelmeztetett Kassai.
Sok beszédnek...
Az IPOSZ alelnöke szerint a megoldás lehetséges módozatairól egyetértés uralkodik: a piaci verseny szorítása azonban nem hagy elég időt a kormányzatnak, hogy a megszokott időbeosztás szerint hajtsa végre az esetleges változásokat.
A forrásokhoz történő nem egyenlő hozzáférést oka nemcsak a mikro- valamint a kis- és középvállalkozások egyenlőtlen eloszlása hazánkban. A jövő évre vonatkozó pályázatok ugyanis még nem kerültek nyilvánosságra. A pályázatok tartalma tehát eddig még ismeretlen a pályázók előtt, így tervezni is nehéz. Ám a finanszírozási rendszer alapvető hibái még akkor is ott lesznek, ha pályázatuk esetleg zöld utat kap.
A visegrádi országok ipartestületeinek vezetői december 11-én tartják éves találkozójukat. Az ipartestületek országos képviselőinek célja, hogy egy olyan egységes állásfoglalást tudjanak prezentálni az Uniónak, amely felhívja a figyelmet a regionális eltérésekre, a kkv-k összetételére, és a finanszírozási nehézségekre, azonban egyúttal megoldási lehetőségeket is javasol a döntéshozóknak.
