Az I. Nemzeti fejlesztési tervre három év alatt (2004-2006) 40 ezer projektet nyújtottak be. Az összesen 670 milliárd forintos keretre beérkezett támogatási igény meghaladta az 1 500 milliárd forintot. A beérkezett támogatási kérelmek közül 18 ezer projektet támogattak az irányító hatóságok 700 milliárd forint értékben. Ezen projektek közvetlenül 1 100 milliárd forint értékű beruházást generálnak a magyar gazdaságban. A szerződéskötéssel lekötött összeg is megközelíti az eredeti keret 100 százalékát. A megkötött támogatási szerződések mintegy kétharmadánál már sor került kifizetésre is, összesen 360 milliárd forint értékben.
A beérkezett projektek kétharmadát a kis- és középvállalkozások nyújtották be, és a terv keretén belül több mint 12 000 ilyen vállalkozás kapott támogatást mintegy 190 milliárd forint értékben. Legnépszerűbb a műszaki-technológiai korszerűsítés, a korszerű menedzsment rendszerek és a mezőgazdasági beruházások támogatása volt. A KKV-k támogatása az átlagosnál nagyobb mértékben eredményezi a foglalkoztatás javítását, az összes munkahely háromnegyedét a KKV-k hozták létre vagy őrizték meg.
A nagyvállalatok arányosan kevés pályázatra kaptak támogatást (2,7%), a nagyobb projektméret miatt a számukra megítélt pénz meghaladja az összes 5%-át. Több mint 700 önkormányzat mintegy 1 500 projektje nyert el uniós forrást. A támogatási érték meghaladja a 170 milliárd forintot. A legnépszerűbb a LEADER+; az óvodák, iskolák infrastruktúrájának fejlesztése és kompetencia-alapú oktatásra történő felkészítése volt.
A civil szervezetek nyújtották be az összes projekt mintegy 8%-át, körülbelül 150 milliárd forint értékben. Ez az összeg megközelíti a teljes megítélt támogatás 9 százalékát. Az NFT I-ből az egyházak több mint 3,7 milliárd forint támogatásban részesültek. A sikeres projektek többsége egyházi épületek felújításával és oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével kapcsolatos.
A fejlesztési terven belül a beruházások elősegítése és ösztönzése kiemelt támogatási cél volt. Ennek megfelelően az e célra fordított támogatási összeg meghaladja a 35 milliárd forintot. Ebben a támogatási konstrukcióban a legmagasabb az állami források gazdaságélénkítő szerepe, hiszen az 1 forint költségvetési forrás és a hozzá kapcsolódó 3 forint uniós forrás mellé további 7 forintot tettek hozzá a kedvezményezettek. Ennek eredményeként a megítélt támogatások 100 milliárd forint beruházást indukáltak, jelentősen hozzájárulva ezzel a gazdasági versenyképesség erősítéséhez.
A K+F és innovációs projektek számára 38 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A források elsősorban kutatóközpontok támogatását, valamint a tudás- és technológiatranszfer hatékonyabb működését szolgálják.
A strukturális alapok forrásaiból 53 milliárd forint támogatást kaptak a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási-, tanulási, képzési esélyeit javító projektek. A roma szervezetek támogatására és a különösen hátrányos helyzetű roma emberek életkörülményeinek javítására 5,1 milliárd forint támogatást ítéltek meg az irányító hatóságok. Az NFT forrásaiból 80 milliárd forint támogatás jutott a magyarországi úthálózat korszerűsítésére. A környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program keretén belül támogatást kap az útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése érdekében. Elkerülő és tehermentesítő utakat építünk a főúthálózat kapacitásának növelése érdekében. A regionális fejlesztési operatív program támogatta a négy- és öt számjegyű utak felújítását a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzetű kistérségekben, a zsáktelepülések megközelíthetőséget javító útszakaszok kiépítését, az ipari területekhez vezető utak építését, felújítását és a turisztikai vonzerők elérését segítő utak építését, minőségük javítását. A turisztikai vonzerők fejlesztésére és a turisztikai befogadóképesség javítására 30 milliárd forint értékű támogatást ítéltek meg. Mintegy 19 milliárd forintot ítéltek oda a vízminőség javítására és a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére az elmúlt időszakban a közösségi támogatásokból. A vízminőség javítását célzó projektek mintegy 20 000 háztartás esetében járultak hozzá a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásához. A szennyvíztisztító projektek 22 000 ingatlant kötöttek be a csatornahálózatba. Ezek közül a legjelentősebb a Gárdonyban létrejövő Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése, amely 6 milliárd forint támogatást kapott.
Az NFT 2004-2006 közötti támogatásai segítségével 55 228 új munkahely jön létre és 162 962 munkahely megtartása válik lehetővé. A munkahelyteremtésben Budapesten 1000 lakosra 8,6 új munkahely jut. Komárom-Esztergom megyében 7,3 hely, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Pest megyében 6,7 új munkahely. Az országos átlagot (5,5) meghaladja még Baranya (6,5) és Fejér megye 6 új munkahellyel 1000 lakosra számítva.
A strukturális alapok támogatásait vizsgálva megállapítható, hogy a négy hátrányos helyzetű régió egy főre jutó NFT támogatása jóval átlag fölötti, míg a fejlettebb három régióé az országos átlag alatt van.
Az összes településkategória közül a főváros egy főre jutó támogatása a legalacsonyabb. Az összes település közül a legmagasabb fajlagos támogatottsággal Becskeháza község rendelkezik, ahol az egy főre jutó támogatás 4,4 millió forint. Ezt követi Dúzs község támogatottsága. További 11 település (község) fajlagos támogatása haladja meg az 1 millió forint/fő értéket, sorrendben: Füzér, Szörény, Ipolytarnóc, Ormándlak, Csibrák, Demjén, Csesztve, Bodrogkeresztúr, Klárafalva, Chernelházadamonya és Harasztifalu. A városok közül a legnagyobb fajlagos támogatottságú Gárdony, ahol egy főre 728 ezer forint támogatás jut, ezt követi Tokaj, Harkány, Mórahalom és Villány.
A legmagasabb fajlagos támogatású megyei jogú városai: Eger, Szekszárd, Pécs, Veszprémés Miskolc. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázói az 84,8 milliárd forint támogatást nyertek el, ami az összes támogatás 16,9%-a. Az egy főre jutó támogatásuk több mint 57 ezer forint/fő, ami meghaladja a 49,6 eFt/fős átlagot.
