A fenntarthatóság az ENSZ 1986-ban megfogalmazott iránymutatása szerint azt jelenti, hogy a ma élők úgy elégítsék ki szükségleteiket, hogy a jövő generációinak lehetősége maradjon hasonló fogyasztásaik, legalább ugyanolyan szintű kielégítésére. Ennek a célnak megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív program (KEOP) keretében 2008. június közepétől a fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő projektek indulhatnak uniós források igénybevételével.
"A lakó- és munkahelyi épületeink energetikai, víztakarékos és hulladék-csökkentő fejlesztései, a helyi termékeken nyugvó táplálkozásunk egészségesebbé tétele vagy az elhanyagolható mértékű zaj- és károsanyag-kibocsátású közlekedési módok alkalmazása is jelentősen hozzájárulhat az emberek környezettudatos gondolkodásának kialakulásához, illetve ezen túl a gazdasági fejlődés hosszú távú fenntartásához." - hangsúlyozta Ambrovics Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának vezetője.
Érdemes takarékoskodni
Éves szinten több millió forint takarítható meg a víz-, energia- és hulladéktakarékos eszközök, módszerek - pl. önkormányzati intézményekben történő - alkalmazásával. A helyben megtermelt, környezetbarát- és bio-termékek fogyasztásával nemcsak az egészségünket őrizhetjük meg, hanem elősegíthetjük a helyi gazdaság fennmaradását és a környezetterhelés csökkentését.
Ezekkel és az ehhez hasonló környezetvédő beruházásokkal a kis közösségek jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedékek számára is elérhetőek maradjanak a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrások. A környezettudatosság népszerűsítésére május közepén kiírásra kerülő pályázatok keretösszege 2008-ban 1,6 milliárd forint.
Az életminőség javítását és a jövő generációi számára a víz, mint természetes erőforrás megőrzését szolgálják az ivóvízvédelemmel foglalkozó pályázatok, amelyekre a fenntartható életmódhoz kapcsolódó kiírásokkal egy időben jelennek meg felhívások.
A lakosság negyede rossz vizet iszik
Magyarországon ma még több mint 2,5 millió ember kénytelen az EU minőségi normáinak nem minden szempontból megfelelő minőségű vizet inni. Főleg az Alföldön, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon okoz gondot az ott lakóknak a megengedettnél magasabb arzén, bór, nitrit és ammónium tartalmú ivóvíz. Az Európai Közösség víz politikáját megtestesítő Víz Keretirányelv (VKI) szerint a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni és tartóssá kell tenni a felszíni és felszín alatti vizeket.
Ennek eléréséhez tovább kell fejleszteni a 2007-ben létrehozott monitoring rendszereket, illetve újabb eszközöket kell vásárolni a mérések végrehajtáshoz. Az aktív vízvédelmet elősegítő pályázatok pedig a sérülékeny vízbázisok elszennyeződésének csökkentését, valamint a lakosság egészséges, jó minőségű ivóvízzel való ellátását helyezték előtérbe. 2008-ban a májusi kiírásokkal az ivóvízbázis-védelmi beruházásokra, valamint a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos fejlesztésekre 1,7 milliárd forint pályázható a hazai társfinanszírozással kiegészített uniós forrásból.
