"A kifizetések aránya 90 százalék"

A nemzeti fejlesztési terv (NFT) keretében meghirdetett Gazdasági Versenyképesség Operatív Programra (GVOP) 2004 és 2006 között közel 21 ezer pályázat érkezett, a keret több mint kétszeresét, 335 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel. Közülük mintegy 10 ezer volt, amely érvényes szerződéssel, körülbelül 165 milliárd forint értékben kapott támogatást - közölte Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. Kocsis Magdolna, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának a vezetője szerint a pályázatok fogadása lezárult, a még zajló kifizetések aránya ma már közel 90 százalék.

Az ÁSZ mégis elégedetlen

Az operatív program a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése terén háromszorosan túlteljesítette a célértéket. A GDP 2004 és 2006 közötti, mintegy 3035 milliárd forintos növekedéséből a GVOP hatására bekövetkezett emelkedés 290 milliárd forint, az összes növekmény 9,5 százaléka. Burány szerint a programnak jelentős pozitívumai voltak az esélyegyenlőség és a környezetvédelem terén is, és több mint 83 ezer munkahely létrejöttéhez és megőrzéséhez járult hozzá.

Ugyanakkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben publikált, a NFT és az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) pályázataira vonatkozó vizsgálata kevésbé pozitív képet fest föl. A legfőbb kritika a pályázati kiírásokkal szemben az, hogy az igény több esetben jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló források nagyságát, és ez a források kimerüléséhez, illetve a pályázatok felfüggesztéséhez vezetett. Például az NFT kiírásaira 2006-2007-ben maximálisan 6053 pályázatra számítottak, de a beadottak száma 80 százalékkal meghaladta ezt az értéket.

A számvevőszék szerint nem sikerült a megcélzott csoportok - például a kis- és közepes vállalkozások, a pedagógusok, a hátrányos helyzetűek - teljes körű elérése. A GVOP keretében 5289 pályázat kedvezményezettje kkv, azaz a hazai célcsoport 14 százaléka jut támogatáshoz ebből a forrásból. Ha az elemzésben a mikrovállalkozásokat is figyelembe vesszük, akkor a 9993 kedvezményezett a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze 1,18 százalékát jelenti, tehát megállapítható, hogy a támogatások a kívánt célcsoport töredékéhez jutnak el.

Versenyképes vállalkozói tudás

A kkv-k piaci helyzetének erősítéséhez a pénzügyi programok mellett egyéb támogatási formákat, tartalmakat - például oktatási, marketing-, gazdaságdiplomáciai - is elérhetővé kívánnak tenni, ezt szolgálja a gazdasági tárca több mint 370 millió forint keretösszeggel kiírt új pályázata, amely 50-60 vállalkozást kíván támogatni vissza nem térítendő támogatással. A pályázat célja a vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése, mindezek által pedig a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése és nemzetközi piacokra való kilépésének elősegítése. A magyar vállalkozások 99,8 százaléka tartozik ebbe a körbe, így megerősítésüket a minisztérium kiemelt feladatként kezeli.

Túljegyzés és változások

Az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programja (GOP) első európai uniós gazdaságfejlesztési pályázatainak beadási határideje május 5-én lejárt. Miként tavaly, idén is élénk érdeklődés és a rendelkezésre álló keretek jelentős túljegyzése jellemezte a komplex technológiafejlesztési pályázatokat. 2007-hez képest több változás is történt, ilyen például, hogy a tavalyival azonos célú kiírásokra magasabb összegeket lehetett igényelni, és nagyobb figyelem jut a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség támogatására is.

A legfrissebb adatok szerint a kiírt pályázatok kerete 329 milliárd forint, ebből 77 milliárdot hirdettek meg 2008-ban. Eddig több mint 4600 pályázat érkezett 236 milliárd forint igényelt támogatással, és közel 1800 hatályos szerződés született 135 milliárd forint értékben. Egy forint GOP-támogatás több mint 2 forintnyi magánforrást mozgat meg.

A GOP, az általa kijelölt fejlesztési irányvonalakat kiegészítő Közép-magyarországi Operatív Program és a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési forrásai a magánforrásokkal együtt mintegy 5800-6300 milliárd forint fejlesztés megvalósulásához járulnak hozzá 2007 és 2013 között.

300 milliárd vidékfejlesztésre

Az EU költségvetésének több mint 40 százalékát az agrár- és vidékfejlesztési kiadások teszik ki, így a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzügyi alapok működését ellenőrzik a legszigorúbban a különböző uniós és tagállami szervezetek. Hazánkban a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felügyeletével működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az alapok akkreditált kifizető ügynöksége, amely csak akkor folyósíthat pénzt a közösségi kasszából, ha a pályázóknál minden előírt ellenőrzést elvégez.

Az MVH működését független igazolószervként a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi, amely közbeszerzési eljárásban nyerte el a megbízást. Az igazolószervi jelentéseket és tanúsítványokat évente, az ügynökség éves beszámolójával együtt kell benyújtani az Európai Bizottságnak, amely ezek alapján dönt az adott év EMGA- (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és EMVA- (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) kiadásainak elszámolhatóságáról.

A februárban benyújtott magyarországi beszámolókat az EU illetékes igazgatósága nemrégiben teljeskörűen elfogadta. A 27 tagállam közül mindössze néhány kapott hasonló, jelentős észrevétel nélküli elfogadó határozatot - hangzott el az kifizetésekért felelős agrártárca és a kifizetéseket ellenőrző KPMG közös sajtótájékoztatóján.

Forgács Barnabás, az agrártárca közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára elmondta, hogy hazánk 2007-ben az uniós forrásokból összesen több mint 200 milliárd forintot fizetett ki a gazdálkodóknak, és ezt a nemzeti költségvetés több mint 100 milliárd forinttal egészítette ki. A mezőgazdasági kifizetések több mint felét a normatív, területalapú támogatások teszik ki, ezenkívül még bel- és külpiaci intézkedésekre és intervenciós rendszerek működtetésére költ az unió az EMGA-n keresztül. A vidékfejlesztési támogatások folyósítása tavaly még a nemzeti vidékfejlesztési terv (2004-2006) forrásaiból történt, majdnem 100 milliárd forint értékben. A 2007-től működő EMVA-alapból a tárgyévben közel félmilliárd forint támogatást fizetettek ki, jelentős összegeket ugyanis először 2008 folyamán költenek a tagállamok.

Egységes támogatási rendszer

A jövő év egyik legfőbb feladata lesz a területalapú támogatás helyébe lépő egységes támogatási rendszer (SPS) kialakítása. Ennek célja, hogy a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az EU által kötelezően előír úgynevezett keresztmegfelelési kritériumoknak. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az egyes gazdaságokra szabott támogatásokat előírás szerint csökkenteni kell.

Várnai Éva, a KPMG partnere szerint az SPS mellett további kihívást jelentenek majd az újonnan bevezetni kívánt vidékfejlesztési jogcímek meghirdetésének szakmai háttérfeladatai. Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv 2007-től történő végrehajtása során az első két évben elsősorban az üzemkorszerűsítési és környezetgazdálkodási területek támogatásait hirdették meg, a következő évek újdonsága a helyi vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása lesz. Jelentős feladat még az elektronikus kérelembeadás kiterjesztése az újonnan meghirdetett jogcímekre.