Jakab Andor, aki önmagát egy budapesti, negyvenes, humortalan, középszerű bloggerként definiálja, a "Tőlem ezért nem kapsz munkát" című blogbejegyzésében sokszor túlzóan és igen kisarkítva vezeti le, milyen visszás a magyar munkaerő-piaci helyzet, mennyire ellehetetlenítik a vállalkozókat és mennyire nem éri meg - legálisan - alkalmazni embereket. A szerző valós tapasztalatai alapján írta meg a cikket és vallja, hibás az az üzenet, melyet a szakszervezetek és a kormány is közvetít, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenségei, szerinte maga a rendszer rossz, méghozzá alapjaiban.

A cikk népszerűsége több dologra világít rá, de egyvalamit mindenképpen jelez: a szerző olyan jelentős, szőnyeg alá sepert gazdasági, munkaerő-piaci problémákat tár fel, amelyekről nem illik beszélni, de léteznek. Ilyen a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalókhoz való diszkriminatív és csupán gazdasági szempontokat figyelembe vevő munkáltatói hozzáállás és a kimagaslóan magas munkaerőköltségek, vállalkozói terhek. Bár ezeket illendő lenne tagadni - tesszük ezt a mai napig -, az uniós statisztikai adatok, feltárt munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságok, diszkriminációs ügyek azonban önmagukért beszélnek és a bloggert igazolják. És míg a munkavállalók és munkáltatók összecsapnak a munkajogi kódex legújabb módosítása fölött azt állítva, hogy a másik fél érdekei érvényesülnek a Munka törvénykönyvében, valahogy a lényeg elveszni látszik: az ember.

Az alábbiakban szakemberek segítségével elemezzük ki a blogban szereplő állításokat.

Sarkított, de van benne igazság

A portálunk által megkérdezett munkajogász és közgazdász is azon a véleményen van, amelyen úgy általában az emberek: a bejegyzésben, bár erősen sarkítva és néhol pontatlanságokkal vegyítve, de sok igazság van. A munkaadók képviselője szerint azonban ez inkább egy provokatív pamflet. - Összességében igaz, hogy a vállalkozói lét nem egyszerű, a cikk azonban ezt nagyon kisarkítva tálalja, torzan mutat rá a problémákra, úgy, mint egy pamflet, azaz gúnyirat. Kihangsúlyoznám azonban, hogy az e gúnyiratban szereplő állítások sokszor tárgyi tévedéseken alapulnak, úgyhogy a cikk nagy részével nem tudok azonosulni - húzza alá Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke.

"Nőt nem alkalmaznék"

Dr. Göndös Gábor munkajogász elemzése: "Kétségtelen tény, hogy az állam népességpolitikai megfontolásai és a munkáltató érdekei adott esetben igen komolyan szemben állhatnak egymással. Teljesen helytálló, hogy a hölgy jelentkezőket nem lehet családlapítási terveikről faggatni, hiszen ez mindenkinek a legszemélyesebb magánügye. Ugyanakkor belátható, hogy az Mt. jelenleg hatályos szövegezése - a gyermek hároméves koráig terjedő felmondási védelemmel - az abszurditásig menően méltánytalan helyzetet teremt a munkáltató számára. Bár az inga az új Mt-koncepció képében pont az ellenkező véglet felé tűnik kilendülni, a középarányos megoldás az én elképzeléseim szerint az lehetne, ha a gyermeket váró, illetve kisgyermekével távollevő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére garanciákkal körülbástyázva és szigorúan körülírt esetkörre korlátozva sor kerülhetne. A blog szerzője arról mindenesetre nem emlékezett meg, hogy a szülni távozó munkavállaló a szülés utáni első évben jellemzően, azt követően pedig döntésétől függően nem a munkáltató, hanem az állam számára jelent kiadást.

A kismama helyettesítésre felvett munkavállalót nem kell fölös kockázatokat vállalva kirúgni, elég a munkaszerződését úgy megfogalmazni, hogy az a kismama távollétének tartamára szóljon, ami kellően körültekintő megfogalmazás esetén biztonsággal kivitelezhető. A szülésről visszaérkezett hölgynek pedig csak akkor kell fizetésemelést adni, ha mások is kaptak időközben, ez pedig az egyenlő bánásmód szempontjából teljesen méltányos elvárás. A rendes szabadság szülés alatti halmozódása és megválthatósága megint csak függőben van, azt az új Mt-koncepció is igyekszik újraszabályozni, remélhetőleg megint csak a munkaviszony két felének érdekeit kölcsönösen méltányolva."

"50 év felettit sem alkalmaznék"

Dr. Göndös Gábor munkajogász: "A védett korral kapcsolatban a blog szerzőjét annyiban kívánnám helyreigazítani, hogy a védett kor nem jelent objektív felmondási védelmet, pusztán különösen alapos okra van szükség ahhoz, hogy a nyilvánvalóan nullához konvergáló munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással meg lehessen szüntetni. Erre a munkáltató piaci, vagy gazdasági helyzetének számottevő romlása, netán a munkavállaló által elkövetett súlyosabb hiba jellemzően elegendő okot szolgáltat (bár utóbbi előfordulása a korral együtt járó rutinnal épp fordítottan arányos)."

"Csak 25-50 éves férfiakat alkalmaznék"

A vállalkozó egész egyszerűen és világosan indokol: nőket és ötven év felettieket azért nem venne fel, mert nem érné meg neki a védett kor és a szülési szabadság miatt, na meg azért sem, mert a validitás nem garantált. Ha nem dolgoznának jól vagy egyáltalán nem, akkor nem rúghatná ki őket és még egy olyan embert is fel kellene vennie, aki dolgozik. Véleménye szerint még ezeket a középkorú férfiakat is nagy kockázattal jár felvenni, hiszen őket sem lehet csak úgy elbocsátani, ha bármilyen okból (nincs elég bevétele, nem elégedett a munkájával) így döntene.

Dr Göndös Gábor: "A blogszerző "kegyeibe fogadott" munkavállalói csoporttal kapcsolatban megjegyezném, bár a jelenlegi bírósági tendenciák a munkáltató szemszögéből valóban nem különösen szívderítőek, az elmúlt időszak azért azt megmutatta, hogy a munkáltató gazdasági helyzetének megrendülése jellemzően elég alapos indok a munkaviszony megszüntetésére és kellő alapossággal utasított, nyomon követett és számon kért - majd mindezek dacára hibázó - munkavállaló esetében sem lehetetlen az érvényes felmondás."

Dr. Rolek Ferenc: "A blogoló úgy állítja be, mintha teljesen lehetetlen lenne elküldeni valakit, pedig ez nem igaz. Ha a cégnek van indoka, ez megoldható. Ráadásul egy vállalkozás akkor is megválhat munkavállalójától, ha nincs bevétele, mert ez a munkáltató működésével összefüggő ok, ilyen naponta megtörténik. És akkor is elküldheti dolgozóját, ha dokumentáltan hosszú ideig nem elégedett a munkájával, hiszen ez a munkavállaló magatartásával összefüggő ok. Ok nélkül pedig miért kellene elküldeni valakit? Ugyanez a helyzet védett korban, hiszen az sem jelent abszolút védelmet, szóval ez is egy nonszensz fejtegetés."

Azt azonban a munkaadók képviselője is elismeri, hogy létezik a blogban bemutatott és kisarkított munkáltatói hozzáállás, de a környezetében nem látott példát a nők, kisgyerekesek, védett korban levők diszkriminálására.

"514 000 forintomba kerülnél havonta"

Egy cég költségvonzata azonban végképp elveszi a kedvét a vállalkozástól, legalábbis Jakab Andor számításai szerint. Részletesen kiszámolja, hogy mennyibe kerülne egy kisebb vállalkozás beindítása, hogyan alakulnának a költségek havonta és mennyi idő alatt térülne meg a befektetés. A bejegyzésben egy táblázatot is láthatunk, amelyek történetesen valós, 2011-es béradatokat tartalmaz http://www.nettober.com/ kalkulátor jóvoltából, de a HR Portal bérkalkulátora is erről tanúskodik. Vagyis tényleg igaz, hogy kétszer annyit fizet be a munkáltató, mint amennyit kézhez kap a dolgozó. Andor azt állítja egy 2007-es Deloitte-tanulmányra hivatkozva, hogy a 25 európai uniós ország közül egyedül hazánkban ilyen magasak a munkaerő költségek.

Közgazdász: "A bérszámítás korrekt. Egyéb költségek (könyvelés, iroda, egymillió forintos marketing) túlzó, és megközelítőleg a feléből ki lehet hozni. Nem értek egyet azzal sem, hogy a szabadság miatt plusz embert kell felvenni. A gyakorlat az, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor a munkáját a többinek kell elvégezni." A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a blogban valóban egy 2007-es felmérést idéz a szerző a magas magyarországi munkaerő-költségeket bizonyítván, 2011-ben sem állunk túl jól e téren. Lásd keretes írásunkat.

Dr. Göndös Gábor: "Röviden észrevételezném, hogy a 16 százalékos SZJA azért a közterhek kirívóan magas mértékén sokat enyhített, még ha az összkép most sem mondható (különösen az ellenszolgáltatás fényében) optimálisnak. Ugyanígy talán az is belátható, hogy a munkavállaló munkaképességének megőrzéséhez nemcsak napi, de éves pihenőidőre is szükség van, márpedig az Mt. szerinti éves szabadságmérték bár nemzetközi kitekintésben nagyvonalúnak mondható, de kifejezett bírálat az elmúlt időszakban tudomásom szerint nem nagyon érte.

A blogíró által írt összefoglalás 3. pontjával kapcsolatosan végül megjegyezném, versenytilalom kikötésére lehetőség van, ami bár ellenérték fizetéséhez kötött, de megfelelően magas kötbér kilátásba helyezése esetén eredményesen rettentheti el a munkavállalót a munkáltató gazdasági érdekeinek utólagos megsértésétől."

"Én csak akkor adok majd munkát, ha:"

"1. Kirúghatlak, ha akarlak." Rolek Ferenc: "ez nevetséges kívánalom és nem lehet a foglalkoztatás ennyire egyoldalú."

"2. Ha az ÁFA legalább 20 százalékra (de inkább 15-re) csökken." Rolek Ferenc ezzel egyetért. "Jó lenne, ha az államháztartás vagy a költségvetés helyzete ezt lehetővé tenné."

"3. Ha az állam a legális fizetéseknek "csak" 30 százalékát veszi majd el." Rolek Ferenc: "ez sem lehetetlen elképzelés, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a szuperbruttósítás megszűnésével le fognak csökkenni a munkaerőköltségek."

"4. Ha nem büntetik a több fizetést magasabb arányú elvonással." Rolek Ferenc szerint ez már megvalósult az egykulcsos szja bevezetésével.

"5. Ha nem a cégeket, hanem az illegális munkavállalókat üldözik." Rolek Ferenc: "a legálisan működő cégek ellenőrzése helyett a szabályokat be nem tartó vállalkozásokat kellene ellenőrizni."

A bejegyzés utal arra, hogy sokkal könnyebb boldogulni, ha "fusiban, feketén, balkáni körülmények között" vállalkozik valaki, nem tartja be a szabályokat, ahogy adót, áfát sem fizet, és semmiért nem vállal felelősséget. Rolek Ferenc szerint ez tényleg igaz lehet, de csak a kisebb vállalkozások esetében. Az MGYOSZ alelnöke szerint a vállalkozók szempontjából szerencsés lenne, ha megszületne az új Mt. A jelenlegi gazdasági helyzetben, a gyorsan változó piaci körülmények között ugyanis a rugalmasságot lehetővé tevő, a jelenleg hatályos munkajogi kódexnél sokkal ésszerűbb Mt. megszületésére még inkább szükség van mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Fontosnak tartja továbbá a jogszabályi előírások kiszámíthatóságát, az arra való felkészülési idő biztosítását, tehát egy biztonságosabb szabályozási környezetet és kiemelte az illegális foglalkoztatás elleni küzdelmet is.