Bízatott, vagy elképesztett bennünket Pat Cox? Az unió parlamentjének korábbi elnöke a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából szervezett minapi budapesti ünnepségen Írország példájával hozakodott elő, de nem(csak) a szokásos közhelyeket ismételte. A fiatal magyar egyetemi hallgató - mondta -, ha európai sikertörténetet akar tanulmányozni, akkor előbb-utóbb eljut Írországhoz. Csakhogy mindkét "oldalról" nagyon komoly leckét kap. Mesteriskolát nyithatnánk abból, hogyan nem szabad Európában a dolgainkat alakítani, de mesteriskolát nyithatnánk a fordítottjából is - érvelt a politikus. Írország tagságának első 15 éve alatt - s ez a nem közhelyes - a nemzetgazdaság fejlődése katasztrofális volt, s az európai uniós tagság sem tett semmit annak érdekében, hogy ez a probléma orvoslást nyerjen.
A második 15 évben az ír gazdaságpolitika roppant fejlődőképes és sikeres volt - ez a Magyarországon is gyakorta emlegetett közhely. S további új lendületet kölcsönzött a gazdaságpolitikának, hogy az ország az Európai Unió tagja volt. Cox érvelése: Brüsszel se nem kárpótolhatja, se nem helyettesítheti az otthoni rossz gazdaságpolitikát. Magyarországnak kell rájönnie, hogy van-e valami párhuzam az ír üzenetben. Amúgy van, akkor mindenképpen, ha hozzátesszük a szintén elhangzott információt, az ír sikertörténet ugyanis azzal kezdődött, hogy az ellenzék is felkarolta az utóbb példaértékűnek tartott felzárkózási gazdaságpolitikát.
Az egyetemistának tehát egyszerű a dolga, elővesz egy papírt és egy ceruzát, s a Cox-féle sikertörténetben "elbújtatott" számtanpéldát elvégzi. Magyarország három éve tagja az uniónak, ezt a számot tehát kivonhatja a Pat Cox emlegette első 15 évből, a magyar nemzetgazdaság fejlődése tehát már csak 12 évig lesz katasztrofális. Vajon ezt akarta tudatni az unió parlamentjének egykori elnöke? Vagy talán mégis bíztatott inkább, hiszen az egyetemista, ha rádöbben az előttünk álló kegyetlen 12 évre, akkor csak-csak előbb akarja elkezdetni a 15 sikerévet, melyhez "csupán" a felzárkózás gazdaságpolitikája kell. És még valami, egy apróság, az, hogy az ellenzék is felkarolja azt.
Az üzenetet, Cox úr, vettük. Mi igen, bizonyára a számoló egyetemista is. A felzárkózási - divatosabb szóval konvergencia-programot, gazdaságpolitikát meg már éppen fél éve hellyel-közzel gyakoroljuk is. Most már igazán csak az az egy, utolsó tétel hiányzik, az a bizonyos felkarolás.
Vajon már csak 12 évig hiányzik, vagy, ajjaj, még 12 évig? De vajon amint az íreknek anno, van-e nekünk is 12 évünk? Erre bizony még magától Pat Coxtól sem kaptunk választ.
