A nemrég véget ért EU csúcson elfogadták a következő hét éves költségvetést. A kötelezettségvállalásokra 960 milliárd euró a maximalizált plafon, míg a kiadásokra 908,4 milliárd. Ez a jelenlegi időszakhoz képest mintegy 34-34 milliárd eurós csökkentést jelent. A megállapodások értelmében az új költségvetésben kevesebb áll majd rendelkezésre a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásokra (355-ről 325 milliárd euróra, valamint 421-ről 373 milliárd euróra), a közlekedésre és infrastruktúrára és még számos más területre is. Egy területre azonban nagyon odafigyeltek az uniós vezetők: növelték a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel kapcsolatos forrásokat (a jelenlegi 91 milliárd euróról 126 milliárd euróra).

Az új Uniós költségvetésről itt olvashat bővebben.

Annak megítélése, hogy a Magyarországnak jutó eu-s pénzek mennyiségével jól jártunk-e, nem olyan egyszerű megítélni dr. Szemlér Tamás a BGF külkereskedelmi karának dékánja szerint. (Erről részletesebben beszél az alábbi videóban.)  Mindenképpen jelentős változás viszont, hogy most először csökkent a költségvetési terv abszolút nagysága és jelentős változás történt az újraelosztás rendszerében is. Ez utóbbi a szakember szerint erősítheti talán a kétsebességes Európa összképét.

A változás lényege, hogy míg a felzárkóztatásra elkülönített pénzek több mint 8 százalékkal estek - a megállapodások értelmében az új költségvetésben kevesebb áll majd rendelkezésre a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásokra (355-ről 325 milliárd euróra, valamint 421-ről 373 milliárd euróra), a közlekedésre és infrastruktúrára és még számos más területre is - addig a versenyképességi célokra fordítható keret több mint 37 százalékkal nőtt. A kérdés, hogy ez utóbbi mennyire tud valóban hozzájárulni a fejlődéshez ez a tétel, amely még így is mindössze a költségvetés egy százalékára rúg.

Előny a fejlett országoknál?

A szakember szerint aggodalomra adhat okot, hogy a versenyképességi célokra elkülönített tételeket a korábbiakban a fejlett országok tudták sikeresen lehívni, szemben a Magyarországon is jelentős mértékben használt kohéziós forrásokkal. Ugyan ez utóbbi még mindig komoly tétel a költségvetésben, de a szakember szerint az eltolódás a megközelítés változását jelzi.

Minden esetre nagyon fontos, hangsúlyozza a dékán, hogy a rendelkezésre álló forrásokat megfelelően átgondoltan használja majd fel Magyarország. Mindenképpen a gazdaság teljesítőképességének növelése kell, hogy legyen a fő cél, akkor is, ha nem kifejezetten versenyképesség növelés „címszóval” jutunk hozzájuk – hangsúlyozza a szakember. Végig kell gondolni, hogy esetleges presztízs beruházások helyett mire fordíthatóak, figyelmet kell fordítani arra, hogy ne az utolsó hónapokban, a keret lekötésének lejárta előtt kelljen kapkodni a pénz miatt. Emellett fontos lenne, hogy megfelelő szervezéssel érvényesülhessenek az eltérő területek, földrajzi egységek prioritásai a támogatás felhasználása során. Vagyis fontos, hogy tényleg tudatosan költsük el a pénzt, ne csak azért , mert el kell költeni.