Dávid Ibolya képes magára haragítani képviselőtársait. Az MDF elnöke azt bátorkodott javasolni, hogy trombitáljanak össze rendkívüli parlamenti ülést. Azért, hogy döntsön a Ház a megélhetési segélyezési rendszerről. A szabadságát már megkezdő Országgyűlés - ha Dávid Ibolya ötletéből valóság lenne - menthetetlenül belebotlana abba a többletmunkába is, amelyet eleddig két honatya majdnem kilátásba helyezett azzal, hogy tele tömte a sajtó fejét: adóintézkedésekkel akarják letörni az energia- és az élelmiszerárakat. Az MDF-nél is nagyobb ellenzéki párt elnöke és alelnöke kiállt a pulpitusra és elmondta, 20-ról 5-re vitetik le törvénytervezetükben az alapvető eledelek áfáját, továbbá a jövedéki adót is megkurtítanák.
Mindezt egy meglepő bejelentéssel és egy meglepő be nem jelentéssel spékelték meg. A kormány sokat keresett a benzinre kivetett magasabb közterheken, itt az ideje, hogy visszaadjon belőle - érvelt az első számú ellenzék első számú férfiúja. Meglepődni sikerült, de csak azon keveseknek, akiknek megadatott az emlékezés: az iménti módon megnyilatkozó politikus ugyanis volt már feje a kormánynak, s tudja, hogy - ha egyáltalán helytálló fogalom a "keres" a kabinet - a keletkező többletbevételek az utolsó fillérig törvényben előírt kényszerpályára terelve hasznosulnak, például csökkentik az államadósságot.
Ugyan azt hittük egy-két héttel ezelőtt, hogy az ellenzék vezérkara, illetve a kormány egyaránt bedobta már a nyaralási gumicsontot a lakosságnak - az előbbi az előre hozott választás ígérgetésével, az utóbbi a Mercedes kecskeméti letelepedésének bejelentésével kínált útravaló beszédtémát az üdülésre igyekvő tömegeknek -, de tévedtünk. Most megkaptuk a pót-gumicsontot, a benzin jövedéki adójának lefaragását, illetve a hús, a tojás, a tej, a liszt, a kenyér, a zöldség, a gyümölcs 15 százalékkal kisebb áfáját fogalmazták meg Parlamentnek benyújtandó törvénytervezetben. Csak egy dologról nem esett szó a július elejei ellenzéki tájékoztatón, arról, hogy mikor is akarja elindíttatni az "adóprést" a törvényjavaslatot jegyző honatyák.
Úgy tetszik, ez volt a vezércsel, hiszen mind a kormányzat, mind az ellenzék belekezdhetett a verbális számháborúba. A kabinet legkevesebb 200-300 milliárd forint büdzséből való elpárolgásának rémképét vázolta fel az élelmiszer-áfa csökkentése miatt, a másik fél pár tízmilliárdról beszélt csupán. De sem az egyik, sem a másik vitázó nem került abba a helyzetbe, hogy idő előtt - azaz most - bármit is bizonyítania kelljen. Mert hát az ellenzék főnökei bedobták a köztudatba indítványukat, de csak oda, a köztudatba, a Ház elnökének postaládájába már nem. Akkor pedig minek is vesződni idő előtti hatástanulmánnyal, a tényleges folyamatok felvázolásával, kiszámolásával. S ki tudja, mit hoz az ősz, a bitang jó betakarítás magától is letörheti a mezőgazdasági alapanyagok felvásárlási árát, sőt talán még az energiaár is konszolidálódhat valamelyest a világpiacon.
Ekkor lépne a színre Dávid Ibolya és terelné be a csaknem négyszáz Balatonban ázó képviselőt a Házba? Ha pedig már ott vannak a honatyák a parlamenti patkóban az MDF-es rendkívüli témát megvitatni, akkor snassz nem elővenni a jövedéki adóról, az áfáról szóló indítványt. Snassz úgy visszaülni a Balatonba, hogy nem bizonyítja be az Országgyűlés: ellentétben egész Európával, a gazdasági törvényszerűségekkel, nálunk piszkosul megnő az élelmiszerek fogyasztása, ha csökkentik a kaja adóját. Az is snassz, hogy nem kérdik meg a gyakorló kormányfőtől, ugyan miért nem jutott eszébe Brüsszelben az a pofon egyszerű egymondatos verdikt, ami most kipattant az ellenzéki főnökök fejéből: Magyarország levág 15 forintot az üzemanyag jövedéki adójából, hogy egy átlagos tankolással megspórolhasson az autós 750 forintot.
A gyakorló kormányfőnek eszébe jutott ilyesmi.
Mondta is. De őt is és kollégáit is lebeszélték róla az EU székhelyén, mondván, nem országonkénti és egyéni adólépésekkel lehet egyről a kettőre jutni. Így hát nem lépünk ki a sorból. De nem is igazán kellett eddig, mert a szükség még nem bontott törvényt: az elmúlt hetekben-hónapokban nem mérséklődött az autósok üzemanyag vásárlása. Sőt, a szivató nélkül készülő modern autók pilótái - vajon nosztalgiából? - még szívatni is hagyták magukat. Belementek abba, hogy egységnyi idő és távolság alatt dupla annyi üzemanyagot elfogyasztva derekasan tömjék többletadóval a büdzsét.
Tették ezt július 2-án 11 óra magasságában motorizált favágók hathatós közreműködésével az Andrássy út Hajós utca és Nagymező utca közötti szakaszán. Hála az eredendően erdei szakma városiasult képviselőinek, veszteglésre kárhoztatott, de motorját kényszerűen járató turistabuszból legalább hússzal, kereszteződésekbe beragadt tömérdek autóval egyáltalán nem volt nehéz találkozni. A sofőrök várták a pillanatot, amikor a parkolóval együtt két komplett sávot elfoglaló darus (és szállító) favágó kocsik engedik őket pár méternyit araszolni. A sávváltás sem bizonyult hagyományos autós társasjátékának, mivel a szlalomozást új kellékekkel segítették, a két-három emelet magasból alá (is) szálló öles ágakat, lombkoszorúkat tökéletesen bevetették a csúcsforgalmi apály megszüntetése érdekében.
Eme Andrássy úti életkép alapján is jól láthatják a honatyák is, van még bőven üzemanyag, még arra is futja, hogy helyben járatott motorral elégessék azt. A benyújtott törvénytervezetet ezért is elégendő ősszel elővenni, leporolni. Hacsak nem szól közbe Dávid Ibolya, megtorpedózva a nyár legmeglepőbb be nem jelentését: az adócsökkentést, mely így bizonyosan nem ver nagy hullámokat. Még a Balatonon sem.
