A fiatalon nyugdíjas asszonyka - elvégre jó kezelésben részesült - nem szenved tudathasadásos állapotban. Ráakadt a világ nyolcadik csodájára, annyira tökéletes gyógyításban részesítette őt a megyei kórház neurológiai osztálya. Ráakadt a világ nyolcadik csodájára, annyira tökéletes gyógyításban részesítette őt a megyei kórház neurológiai osztálya. A nyolcadik csoda maga a kezelőorvos volt. Azért, mert becsületes, rendes ember. A fiatalon nyugdíjas asszonyka, miután nevesítette a picit általa is megfizetett kórházi csodát, gyógyulási magányáról is beszámolt. Az ágyakkal töltött, mégis ágy nélküli neurológiáról, mivel gyógyulni egy lista, előrejegyzés szerint lehetne, de nem lehet, mert elfogyott a pénz... Egyszerre hiper-szuper a gyógyhely, ahol csak véletlenszerűen gyógyítanak? A fiatalon nyugdíjas asszonyka nem lett tudathasadásos, tehát tudta a választ. A se pénz, se ágy állapot azért van őnáluk, mert rossz egészségpolitika folyik széles e hazában. A fiatalon nyugdíjas asszonyka mégis ezért van oda, mert tudja, jön a működtetés privatizálója. Ha meg jön, akkor a működtető galád módon pénzt akar keresni. Tehát: ne jöjjön.
Hülyeség azzal etetni a neurológiát megjárt egy szem beteget, hogy abból a közpénzből, melyből eddig az önkormányzati-közalkalmazottas kórház gyógyított, átszervezett állapotban, a valós "forgalomhoz" és igényhez folyamatosan alkalmazkodva, az új műszereket, vizsgáló és gyógyító eszközöket nem egy-egy osztály főorvosának, hanem az összforgalomnak alárendelve használó, "privatizált" kórházban nem lesz üresen hagyott ágy? Naná, hogy a fiatalon nyugdíjas asszonyka ezt nem eszi meg. Azzal is badarság etetni őt, hogy a működtetés új tulajdonosánál nem lehet a dokiknak nem dolgozni azért, mert elfogyott a kvóta, ugyanis a "nem dolgozunk, nem keresünk" állapotot a profitban is érdekelt társaság nem engedheti meg magának. A fiatalon nyugdíjas asszonyka máig röhög azon a számára hihetetlennek tetsző vélelmen is, hogy az üzemeltető parancsának megfelelően kizárólag paraszolvencia nélkül lesz nem egy, hanem sok becsületes doki még a neurológián is.
Nem, ebből bizony nem eszik sem a fiatalon nyugdíjas asszonyka, sem a megyéje. Nagyon jó nekik - nyilatkozták a minap - az a régi. Igaz is, hiszen ha nem lenne, nem lehetne az egészségügy húsz-harminc éves mulasztásaiért a mai kurzust politikailag anyázni. Mint láttuk, a szabad anyázástól mámoros tömeget már nem zavarja a recsegve-ropogva és szinte csak paraszolvenciáért működő helyi intézményből kikerülő gyógyulatlan családtagok esete, mégis gerjednek.
Arra, hogy a szabad anyázásukat nem hallják meg a helyi anyázottak. Mert most éppen mást hallanak meg. A helyi önsors-rontás a múlt héten felülemelkedett a kórház szintjén, s ettől gerjedhetnek a kórház-védelmisek: azonos pártszínekben ugyan, de egy másik helyi városban lakozó egészségvédők egyszerűen lepipálták őket. Jól is jött a komplett magyar sajtónak, hogy Gyöngyös gumiabroncsgyártástól vérszemet kapott erői addig dolgoztak az indiai befektető ellen, ameddig az közölte: keres magának egy épkézláb várost egy épkézláb országban. Csakhogy a múlt héten megérkezett a tromf, legalább harminc hazai település elöljárója, pártéletétől függetlenül levélben, e-mailben, sajtóközlésben - magyarul, angolul és még a hinduknak is kedves szavakkal és nyelven - világgá kürtölte: Gyöngyös helyett tessék őhozzájuk települni. Véletlenül van kéznél szabad 1600 munkaerő, csak csettintsenek, s mindből gumiabroncs-ipari szakmunkást képeznek, s amíg nincs a kertek alatt az autópálya, ölben is elviszik a kerekeket a megadott címre.
Eközben az egészségvédelem legjobb hazai megyéjében előbb a kórházat fertőtlenítik a friss tőkétől, az azonos pénzből többet kihozni képes szakértelemtől. Aztán a megyei kisvárosi ipari parkban is csírátlanítanak, tudván, már most ki kell irtani mindent, ami táptalaj lehet egy olyan gyártáshoz, amely a 2010 utáni uniós szabványt már 2008-ban is betartani garantálja. Ne is legyen gyöngyösi környezetvédő az, aki nem tudja, hogy a gumiabroncs kórság sunyin támad, öl és nyomorba dönt. Akkor különösen, ha 1600 embert vesz le a lábáról a pénztárcáján keresztül, a bacilust jövedelemnek álcázva. Az egészségvédelem legjobb hazai megyéje ebből éppen úgy nem kér, mint az egészségre másként ártalmas befektetéstől, a kórházi szervezet korszerűsítésétől.
Mert abba fog igazán megbetegedni az egészséges az ember, hogy egészségesen nem kap munkát a gyöngyösi ipari parkban.
