A születő szabály azt mondja ki ugyanis, hogy akár már kétheti tartózás miatt is felszámolási eljárás indítható az így vétkező vállalkozás ellen. A csődtörvényben kapna helyet ez a most kidolgozott kormányzati javaslat. Azaz: elismert tartózás esetén - amennyiben írásban már felszólították az inkriminált céget a fizetésre - elindítható ellene a felszámolás már 15 nap nemfizetés után is. Lesz olyan jelzálogjog is, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozók a megbízás értékéig jelzálogot jegyezhessenek be arra az ingatlanra, amelyen dolgoznak, s mindehhez csak a főtulajdonossal kötött szerződésre lenne szükségük.
Ezennel megtárgyaltuk az érdekeltek, a körbetartozók felének ügyét. Térjünk át a másik felére. Talán már nem is meglepő, de a körbetartozásban érdekeltek másik felét nemes egyszerűséggel úgy hívják: állam. És/vagy önkormányzat, és/vagy egyszerre mindkettő.
Történetek sokaságát ismeri az üzleti szféra annak, hogyan vásárol terméket, szolgáltatást, beruházásaihoz építést az állam, s hogyan nem fizet. Nem utal akkor, amikor egy részteljesítés megvalósul, nem utal akkor, amikor az egész árut, szolgáltatást, építményt átveszi, sőt már használja, működteti, alkalmasint pénzt keres magának vele. A likviditási, finanszírozási problémák zömének az állam a kiinduló állomása, hiszen egyfelől nem adja oda a cégnek, ami jár neki, másfelől az után is visszaigényel például áfát, amit még meg sem kapott tőle a vállalat.
Az állam, az önkormányzat megint megússza, saját törvényét eddig sem tartotta be, ezután sem fogja komolyan venni azt, hogy ellene is elindítható immáron kétheti tartózása miatt is felszámolási eljárás. Az állam persze sokszor nem más, mint a saját hivatalától megijedő tisztviselő, aki nem mer dönteni, nem mer felelősséget vállalni. Szép is lesz az a pillanat, amikor Kovács 45 János főtanácsos mondjuk nem meri engedni kifizetni az új kormányzati negyed gazdasági minisztériumi épületének aljzatbetonozását, két hét múlva megjelenik az aljzatbetonozó vállalkozás jelzálogbejegyzési igénye Kóka gazdasági miniszternél, ha a titkárnő be meri vinni egyáltalán a papírt, majd pedig a késlekedés miatt az aljzatbetonozó vállalat rendelkezni fog egy frissen épült gazdasági minisztériumi épülettel.
De azért nem kell teljesen elkeserednünk, hiszen a csődtörvényt újra alkotókról most legalább megtudtuk, a problémát látják. Hogy meg nem oldják, az sem kétséges, de lám, akadnak néhányan, akik legalább tudják, mi miért lesz. A körbetartozást miért követi a körbe(be)dőlés. Ezek után azt az apró, történelmietlen kérdést, hogy ki fog itt a végén adót fizetni, fel sem tesszük - a választ magunktól is tudjuk, s akármilyen mesének pedig már nem dőlünk be.
