Mit tesz a jegybank a környezetért?

Az MNB 2019-ben meghirdetett Zöld Programjával különböző hazai és nemzetközi kezdeményezéssel kíván hozzájárulni a klímaváltozás, mint hazánkat is súlyosan érintő ökológiai, gazdasági és pénzügyi kockázat mérsékléséhez, valamint Magyarország fenntartható fejlesztéséhez. A program három pillérre épít: a jegybank saját, valamint a pénzügyi szektor működésének zöldítése mellett a társadalmi és nemzetközi kapcsolatépítést célozza.

A piaci szereplők és szolgáltatásaik fenntarthatóbb működése érdekében a jegybank a zöld finanszírozás ösztönzésére is folyamatosan tesz lépéseket. A jegybank Zöld Eszköztár Stratégiájában megfogalmazott jövőképe szerint Magyarország fenntartható felzárkózása a gazdaság zöld átállásával valósulhat meg, amelynek feltétele, hogy legkésőbb az évtized végére egy olyan pénzügyi rendszer alakuljon ki hazánkban, amely figyelembe veszi és érvényesíti a környezeti fenntarthatósági szempontokat.  Ennek egyik mérföldköve volt a zöldkötvény-kibocsátások lehetőségének megteremtése, melyben a hazai vállalatok számára a forrásbevonáson keresztül a zöld szempontokat integráló beruházások valósíthatók meg. A Növekedési Hitelprogram legújabb konstrukciója (NHP-ZOP) pedig ezúttal lakosságot célozza.

Mit kínál az NHP Zöld Otthon Program?

A fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve, és a magyarországi lakóingatlanállomány energetikai hatékonyságát vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy jelentős tere van a fejlesztéseknek és korszerűsítésnek. A jegybank ezek alapján úgy határozott, hogy a lakáshitelek piaca egy megfelelő kiindulópont lehet a zöld szempontok beépítésének támogatásához.

Az NHP Zöld Otthon Program stratégiai célja a zöld lakáshitel piac létrejöttének támogatása és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülésének elősegítése. A kedvező konstrukció megfelelő eszköz lehet az energiahatékony lakások iránti kereslet élénkítésére, amely maga után vonja a kínálat élénkítését, ezzel ösztönözve a zöld újlakás-vásárlást és -építést, valamint a pénzügyi rendszer megfelelő hiteltermékkel történő felkészülését is elősegíti.

Az NHP korábbi konstrukcióihoz hasonlóan az MNB ezúttal is a hitelintézeteknek biztosít 0%-os kamat mellett refinanszírozási forrást a Zöld Otthon Program fedezeteként. A jelzáloghitelt így közvetlenül a kereskedelmi bankok nyújtják kedvezményes, maximum 2,5%-os kamattal, hosszú távon kiszámítható feltételek mellett a hiteligénylőknek. A zöld lakáshitel kizárólag legalább BB vagy annál jobb energetikai besorolású, illetve legfeljebb 90 kWh/m2/év primer energiaigényű új ingatlanok vásárlására vagy építésére fordítható. A lakossági célú hitelprogram további feltétele, hogy a tulajdonos adósnak az utolsó folyósítást követően legalább 10 évig életvitelszerűen az új ingatlanban kell laknia.

Elégedett lehet-s a jegybank az eddigi eredményekkel?

Az NHP Zöld Hitel Program tavaly őszi bevezetése óta számos kereskedelmi bankban igényelhető, akár az ügyintézés teljes folyamatában online csatornákon keresztül. A maximum 70 millió forint összegű, legfeljebb 25 éves futamidőre igénylehető hitelek Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) is igénybe vehetők, azonban ez nem feltétele a folyósításnak.

Az eddigi eredmények alapján az NHP Zöld Hitel Program népszerű az újlakásvásárlók és építkezők körében. Január végéig több, mint 1500 hitelszerződést kötöttek meg a bankok mintegy 47 milliárd forint összegben. A felvett hitelek átlagos futamideje közel 21 év, míg az átlagos hitelméret megközelíti a 30 millió forintot. A területi megoszlást tekintve az látható, hogy Budapesten és tágabb környékén éltek leginkább az NHP-ZOP adta lehetőséggel a hitelező bankok és a vásárlók, hiszen a teljes mennyiség felét a Közép-magyarországi régióban igényelték.

Az első lépések megtörténtek, de a célok eléréséhez elengedhetetlen a pénzügyi rendszer egészének átalakulása, hiszen csak így biztosítható a fenntartható gazdaság és annak finanszírozási alapjai. Ma már nem az a kérdés, hogy a jegybankoknak részt kell-e vállalniuk a fenntartható felzárkózás megalapozásában, hanem hogy kellő időben tudnak-e átállni az ehhez szükséges új működési modellre.