Viccnek márpedig van helye!

Az üzlet komoly dolog, ezt mindenki tudja, aki próbálta. Viccnek ott helye nincs – gondolhatnánk. No, akkor oszlassuk el ezt a tévhitet!

Kép:Fotolia

Humorban nem ismerek tréfát – mondta Karinthy Frigyes, és egyet is értünk vele, hogy a vicc komoly dolog. Komoly hasznot hozhat az üzleti élet több területén. Kiváló „jégtörő”, üzletek és hasznos kapcsolatok múlhatnak rajta, nem beszélve a lelki békéről, ami a feszült vállalkozói létben szintén nem megvetendő szempont. Mint az elviselhetetlenhez közelítő helyzetek úgynevezett „copingja” – vagyis megküzdési stratégiája –, segíthet abban, hogy felálljunk a vállalkozói léttel elkerülhetetlenül együtt járó pofonok után, hogy elviseljük, hogy mi még mindig az íróasztalunknál görnyedünk, amikor (legalábbis úgy tűnik) mindenki más már réges-rég pihen. Hasznos menedzserkellék, hisz a vizsgálatok szerint növeli a kreativitást, jobb személyes interakciókat és kellemesebb hangulatot eredményez, és végül, de nem utolsósorban a termelékenységet is javítja a lelkesedés, elkötelezettség és szabadabb gondolkodás révén.

Na ugye...
Két ügyvezető beszélget: – Te fizetsz az embereidnek? – Nem. – Én sem. És bejárnak?
– Be. – Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni?
A kapcsolatépítésben

A személyes kapcsolatokban is hatékonyan használható, annál is inkább, mert jellemzően az intelligenciával társítják. Egy jól megválasztott és elhelyezett poén oldja a feszült helyzeteket, elsimítja a kommunikációs zökkenőket, segíthet, hogy helyreüssünk egy rosszul sikerült félmondatot. De a humor – természetesen az empátia mellett – nagy segítséget jelent a munkahelyi konfliktusok feloldásában is, akár a különböző munkastílus, generációs szakadék vagy tudáshiány okozza őket. Ilyenkor nemcsak az érzelmi reakció dolgozik nekünk, hanem a nevetés fizikai hatása is. A humor krízishelyzetekben segíthet eltávolítani és relativizálni a negatív környezetet. De vigyázni kell, mert a krízisben közvetlenül érintettek erős érzelmi kitettségük miatt személyük elleni támadásnak vehetik az ezzel kapcsolatos viccet. Minél nagyobb az (időbeli és érzelmi) távolság a krízistől, annál inkább működik a humorterápia.

A humor…
kapcsolatokat épít: a közös nevetés, a jó riposztok segítenek a kapcsolatok építésében. Ha jól csináljuk, megkedvelnek minket. Ha pedig kedvelnek, könnyebben elérjük a célunkat – bármi legyen is az.
növeli egy beszéd emlékezetességét, és könnyebben befogadhatóvá tesz komoly témákat is: a hallgatóság jobban emlékszik a mondandónkra, ha emlékezetes poénokkal tűzdeljük meg, így könnyebben átadhatók az üzenetek. Ez hasznos a szakmai előadásokon és a céges meetingeken egyaránt.
boldogabb munkakörnyezetet teremt: a nevetés megváltoztatja egy munkahely atmoszféráját. A felszabadultabb környezet pedig motiváltabb és nem utolsósorban kreatívabb munkavállalókat jelent.
kiemel a tömegből: egy jó poént még a legvonzóbb termékelőnynél is többen megjegyeznek.
Egyes sikeres cégek szervezeti szinten használják a „humorelőnyt”, aminek révén a dolgozók elkötelezettebbek, a márka pedig vonzóbb lesz. Ez olyannyira működik, hogy a Robert Half International kutatásában a vezetők 91 százaléka vélte úgy, hogy a humorérzék fontos a szakmai előmenetelhez, 84 százalék szerint pedig a jó humorú emberek jobb munkát végeznek. Egy másik, a Bell Leadership által készített felmérésből az is kiderül: a humor a második legkívánatosabb vezetői tulajdonság az alkalmazottak szemében a biztos erkölcs után.

Bár csodaszernek tűnik, nagyon óvatosan kell bánni vele. Ha nem megfelelő helyen vagy nem megfelelő stílusban jelenik meg, visszavonhatatlan károkat okoz. A mértéket sem jó eltéveszteni. Ahogy a só az ételben, kismértékben elengedhetetlen, de túl sok már ehetetlenné teszi a fogást. Hogy mi az ideális szintje a humornak, az jelentős részben a cégkultúrán múlik. A kevésbé hierarchikus cégeknél, ahol ösztönzik, hogy a dolgozók vállalják önmagukat és véleményüket, az emberek általában a humorra is nyitottabbak. Ugyanakkor egyértelmű, hogy egyenrangú felek között könnyebb viccelni, hiszen a főnök mindig kockázati tényezőt jelent. Ilyen viszonyban pedig elsősorban a magasabb státuszú félnek kell tudnia, hol a határ. Ami biztosan működik, az az önirónia. Ha magunk vagyunk vagy cégünk a humor cégtáblája, anélkül vidámkodhatunk, hogy akár csak véletlenül is megsértenénk másokat. Ha nem ezt választjuk, akkor is tilos egy másik jelenlévőt tenni céltáblává.

Az eladásban

Ha viszont jól használjuk, a humor kiválóan alkalmas arra, hogy kiemelje a tömegből például a hosszú konferencia huszadik előadóját, akinek így sikerül fenntartania a hallgatóság figyelmét. Egy poén még visszajelzésnek is kiváló, hisz ha a közönség nevet, az azt jelenti, hogy meg is értették a mondanivalót. Kiváló eszköz a felhasználói élmény fokozására, és egy jól elhelyezett viccnél szinte semmi nem teszi elkötelezettebbé a vevőket. Az eladás alapja a potenciális vevőben kiépített bizalom, a bizalom pedig mindig érzelemmel kezdődik. A humor pedig érzelmeket – elsősorban meglepődést és szórakozást – generál. Azt mondják, ha sikerül megnevettetni egy ügyfelet, az már nem fog üres kézzel távozni, mert ezzel az aktussal kilép védekező szerepéből, és átadja magát a pillanatnyi helyzetnek.

A siker titka, hogy meg kell találnunk a megfelelő helyet, és pontosan érezni kell a határokat. Aki például a pénzügyi vagy panaszkezelési osztállyal van kapcsolatban, nem biztos, hogy értékel egy viccet, egy értékesítő viszont lehet, hogy épp ezzel lopja be magát a vevő szívébe. A jó vicc a marketingben kreatív, rövid és frappáns, összhangban van a márkánkkal (bármilyen viccesen szidjuk is a politikusokat, de hogy segít ez eladni bármit?), SENKI ellen nem irányul. Nem könnyű eltalálni azt a szűk mezsgyét, ami működik, de megéri

Véleményvezér

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo