A fenntartható gazdaság egyik sarokköve lehet a fosszilis erőforrásokról a biomasszára való áttérés, ugyanakkor a biomasszatermelés és -feldolgozás átgondolt és jól szervezett tervezést, a biomassza-alapú gazdaság újjászervezése pedig kormányzati szerepvállalást igényel.
A biomassza-alapú gazdaság már ma is létezik, de fenntarthatóvá tétele, az erőforrás-hatékony, hulladékmentes gazdálkodás stratégiai szervezést tesz szükségessé a kutatás-fejlesztés és innovatív megoldások mentén – hangzott el az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közös, „Biomassza-alapú gazdaság építése, kutatás és innováció által vezérelten” című konferenciáján. A konferencia fő célja volt felhívni a figyelmet, hogy ez a terület a jövőben széles körű, ágazatok közti együttműködést és együttgondolkodást igényel, amelynek nemzeti és ezzel párhuzamosan a makro-regionális szintű stratégiai építkezését kell elkezdenünk.
A rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK elnöke kifejtette: az Európai Bizottság a Biomassza Alapú Gazdaság Stratégiáját 2012-ben indította el, ezért a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország számára is egyre nyilvánvalóbb az ilyen irányú stratégiai elmozdulás szükségessége. A közép- és kelet-európai régió számára sok a még kihasználatlan lehetőség az agráriumban, az élelmiszeriparban, az erdészetben, valamint a vízben képződő biomassza tekintetében. Ennek megfelelően ezeket az erőforrásokat a jelenleginél hatékonyabban, a fenntartható hasznosítás jegyében kell felhasználni a jövőben. A köztestület elnöke hangsúlyozta: a siker nagymértékben a kutatás és az innováció intenzitásának, illetve eredményességének függvénye, amely által a biomassza versenyképes termékké alakul át. A NAK felismerve ennek jelentőségét már a kezdetektől támogatja a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezést, és elkötelezett egy nemzeti stratégiaalkotási folyamat sikerességéért, amiért hajlandó akár komolyabb erőforrásokat is mozgósítani a gazdasági szereplők bevonásáért, illetve támogatásukért a későbbi megvalósításban.
Kovács Barna, a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezés tanácsadója előadásában szintén felhívta a figyelmet a stratégiaalkotás időszerűségére ebben a makro-régióban. A konferencia második felében hazai szereplők mutatták be sikeres példákon keresztül, hogy kutatásra és innovációra alapozott együttműködések keretében hogyan kezdték meg a gyakorlatban a biomassza-alapú gazdaság építését. Az előadók rávilágítottak ugyanakkor a jelenleg meglévő szabályozásbeli hiányosságokra is, amelyek a hozzájuk hasonló kezdeményezések fejlődését is gátolják.
Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár a konferencia zárásaként bejelentette, hogy a rendezvénnyel párhuzamosan lezajlott a visegrádi országok, valamint Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia agrárminiszteri találkozója, amely során a kutatás-fejlesztés és innováció vezérelt biomassza-alapú gazdaság kérdését is megvitatták. Ezt követően, közös nyilatkozatban fogalmazták meg elköteleződésüket a BIOEAST kezdeményezés céljai megvalósulása, a makro-régió szintű közös stratégiai kutatási és innovációs keret kialakítása iránt.
