A szövetség célja, hogy elérjék: a balatoni üzletek az adventi időszak helyett nyáron, és a jogszabályban megengedett 5 helyett 8 választott vasárnap tarthassanak nyitva, mivel ezzel megoldódna a nyári főszezon kiszolgálása. A BSZ szeretné elérni továbbá, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben alkalmazottakat is bevonhassanak a hétvégi munkába, megfelelő túlóradíjak ellenében. Minderről tárgyalásokat folytatnak az illetékes minisztériummal - közölte a Magyar Távirati Iroda.
A Balatoni Szövetség korábban ugyan kért átmeneti mentességet a kormánytól a nyári idegenforgalmi szezonra, de ezt a kabinet nem adta meg sem a térségnek, sem az egyes településeknek, sem pedig az üzleteknek. Akkor azt az ígéretet kapták a Balaton környéki települések, hogy a nyári tapasztalatok tükrében megvizsgálják, indokolt-e a változtatás. A vásárlási szokások mindenesetre jelentős mértékben átalakultak, hiszen a helyiek és a turisták is pénteken vagy szombaton vásárolnak be a nagyobb bevásárlóközpontokban több napra előre, így a helyi kis üzletek hoppon maradnak nemcsak vasárnap, hanem a hét más napjain is.
Ki dolgozhat vasárnap?
Az alkalmazottak bevonása a vasárnapi munkavégzésbe komoly problémától mentesítené a tulajdonosokat. Mint azt korábban megírtuk, problémás, hogy csak a tulajdonos, illetve közeli hozzátartozó láthat el személyesen kereskedelmi tevékenységet. „Annak a bizonyítása ugyanis, hogy valóban a tulajdonos, vagy a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó tartózkodik ott, nem egyszerű. Elméletileg a munkavégzés végző személy köteles két tanú előtt nyilatkozni arról, hogy valóban jogosul munkát végezni. Ha kétség merül fel a hatóságban, akkor felhívhatja az érdekeltet, hogy ezt közokiratban tegye meg: de felmerül a kérdés, hogy a hatóság mennyivel van előrébb, hogy ha egy közjegyzői pecsét is van az okiraton. „Ott áll a felügyelő és megkérdezi, hogy családtag-e, de a gyakorlatban ezt csak igazoló iratok garmadájával lehet bizonyítani” – hívta fel a figyelmet Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje
Be kell ugyanis mutatni a már említett nyilatkozaton kívül a társaság alapító okiratát, (amiben rögzítve van a tulajdonos neve) az dolgozó anyakönyvi kivonatát (ami a rokoni fok igazolására szolgálhat, bár nem minden esetben) és a működési engedélyt is. Egy mostohagyerek, vagy egy mostohaszülő esetén gyámhivatali igazolásra is szükség lehet.