Augusztus közepén válságtanácskozásra hívta a Tesco a két kiskereskedelmi ágazati szakszervezetet. A Népszabadság értesülései szerint ugyanis immár az egész országos hálózatot sújtja és komoly forgalomkiesést okoz a cég központi raktárát sújtó munkaerőhiány, amelynek tünetét immár a vásárlók is egyre gyakrabban láthatják – üres polcok képében. A brit kiskereskedelmi hálózat gyáli telephelyén egyszerűen nincs elég dolgozó, ezért nem tudják összekészíteni a vidéki áruházakba szánt árucsomagokat, ez pedig komoly kiesést okoz a vállalat boltjaiban.
A munkaerőhiány nem csak a kiskereskedelmet sújtja, mint azt korábban megírtuk, a balatoni szezon is nehezen indult, mert egyszerűen nem volt, aki süsse a lángost a boltokban. A vendéglátásban a munkaerőhiány hatására a munkáltatók komoly béremeléseket hajtottak végre, a szakácsok például már annyit kapnak, mint Nyugat-Európában. De az ipart, a magyar gazdaság hajtóerejét is sújtja a dolgozók hiánya: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint már buktunk el egy nagy autógyártási beruházást azért, mert a gyártó nem látta biztosítottnak a kapacitások kiszolgálását – magyarán nem találtak elég munkást. A magyar gazdaság minden területén egyre súlyosabb a dolgozók hiánya: a cégek háromnegyedénél keresnek - egyre hosszabb ideje, - dolgozókat.
„Drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi a munkaerő-piacon, és a változás üteme is csak gyorsul. Tavaly még „csak” mérnökből, informatikusból volt hiány a piacon, mára szinte lehetetlenné vált az is, hogy egy-egy vállalat nagyobb számban betanított dolgozókat vegyen fel. Egyszersmind a klasszikus munkaerő-kölcsönzési modell is megdőlni látszik, mivel úgy tűnik, hogy hagyományos módszerekkel nagy létszámban gyári dolgozók, operátorok már nem vehetők fel” – vélekedett a Piac & Profitnak Tokár Péter, a TESK csoport toborzási, és employer branding (munkáltatói márka) szakértője.
A szakember szerint a magyar munkaerőpiaci helyzet az olajiparban tapasztalt korábbi válságra hasonlít. Már csak kevés olyan hely van, ahol olcsón, 25 dollár körüli hordónkénti költséggel termelhető ki a nyersolaj. Természetesen ezen felül rengeteg lehetőség van még (tengerek alatt, az oroszoknál, vagy a sarkvidéken), ahol azonban a kitermelés költsége azonban 40-50 dollár is lehet hordónként. „Ott van olaj, csak többet kell érte fizetni, mert a korábbi árszinten már nem elérhető a kívánt mennyiség. Van munkaerő is, de a korábbi bérszinten már nem elérhető a kívánt létszám” – hangsúlyozta Tokár Péter. A munkaerőhiány azonban a cégek növekedését, kitűzött céljait fenyegeti.
Most már nem szabad spórolni a munkaerőn
Tokár Péter szerint a helyzetre a megoldást az jelentheti, ha a cégvezetők másként gondolnak a dolgozóikra. „Valódi „befektetésként” kell kezelnünk a munkaerőt, hiszen a hiánya éppúgy kiesést jelent, mint ha a gyártósorból hiányzik egy gép. A bevételkiesést ugyanis elkerülhették volna a cégek, ha hajlandók befektetni a munkavállalókba. „Lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe több százezer, vagy akár egymillió forintot is invesztálni kell, méghozzá két területen is, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe – míg korábban ezt minimálbérrel is meg lehetett oldani. Van tehát többletmunkaerő, csak más költségekkel lehet elérni” – vélekedett. A szakember szerint ugyanakkor vannak komoly előnyei is annak, hogy többe kerülnek a dolgozók: a magasabb költséggel megszerzett dolgozók esetében a fluktuáció is jóval alacsonyabb. A szakember szerint ennek az az oka, hogy talán jobban meg is becsülik őket, ha már egyszer invesztáltak beléjük.
A munkáltatói márkára is költeni kell
A megfelelő bérszínvonal mellett azonban a munkáltatói márkájuk építésére is ügyelnie kell a cégeknek. „Egy-egy termék reklámozásába milliókat, vagy milliárdokat ölnek a cégek. Ezt most már a munkaerőpiacon sem lehet szem elől téveszteni. Népszerűsíteniük kell magukat a vállalkozásoknak, hogy ott legyenek a kínálatban, hogy tudjanak róluk, hogy vonzónak találják őket az emberek, hogy akarjanak odamenni dolgozni” – hangsúlyozta a szakember. Ez bizony komoly beruházást kíván meg a cégektől, de mindenekelőtt szemléletváltásra is szükség van, különösen mivel eddig Magyarországon a vállalkozások magasról tettek a munkáltatói márkájuk építésére. „Nem valami úri huncutságról beszélünk, hanem egy szükséges, elengedhetetlen invesztícióról, ami nélkül nincs új munkaerő, ahogyan marketing nélkül nincs eladás” – mondta Tokár Péter.