Az emberek pedig családi körben, barátok közt, bevásárlóközpontokban és tömegközlekedési eszközökön egyre többször hozzák óhatatlanul is szóba ezt a témát. De vajon mi a helyzet a munkahelyeken, az állásinterjúkon? Vajon mennyire passzol az irodák falai közé a politikai nézetek és a pártszimpátiák firtatása és hangoztatása? A cégek együttműködő partnerünk, a Monster.hu szerint már a probléma felvetését is elég kényelmetlenül élik meg. ”Nincs olyan előírásunk, amely kifejezetten tiltaná a cég falai között ezeket a témaköröket - de az is igaz, hogy nálunk az irodában ez azért nem téma a mindennapokban. Arról pedig, hogy az üzemben és a gyártósoron szó esik-e ilyesmiről, nincs tudomásunk és eddig sem igazán foglalkoztunk vele”- mondta el egy anonimitást kérő cég HR-munkatársa.
Tilos politikáról, vallásról, gyermekről kérdezni
De mi van akkor, ha épp állásinterjún szeretnék a cégek állásfoglalásra késztetni a pályázókat? Mert akár ez is megtörténhet - még akkor is, ha egyébként épp annyira tilos erről faggatózni, mint a családi állapotról, a tervezett gyermekek számáról, a vallási nézetekről vagy épp a szexuális orientációról.
”A diszkriminációs törvény értelmében tilos az állásinterjúkon a pályázó politikai nézeteiről érdeklődni, de őt ez ügyben állásfoglalásra késztetni és mindezek alapján hátrányosan megkülönböztetni is. Ilyen helyzetekben joga van a sértettnek írásbeli beadvánnyal fordulni az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz”- mutat rá a kellemetlenkedő kérdésfeltétel jogi hátterére is Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász. (Márpedig ez százezres büntetéseket jelenthet.)
Úgysem ad őszinte választ a pályázó
Habár a diszkriminációs törvény elvileg tiltja a téma firtatását és lehetővé teszi, hogy a kellemetlenkedő kérdéseket kapó pályázó az EBH – hoz forduljon panaszbeadvánnyal, erre a munkanélkülisége miatt minél hamarabb állást kapni szándékozó pályázó nem feltétlenül kerít sort. Az már más kérdés, vajon mennyire tesz jót egy szervezetnek, ha politikai szempontok szerint is mérlegelni szeretne az új kollégák kiválasztásakor.
”Véleményem szerint-amellett, hogy a törvény szerint is tilos-eleve komoly hibát követ el az ilyen cég. A politikai hovatartozásra és állásfoglalásra vonatkozó kérdések és a rájuk adott válaszok kapcsán a HR ugyanis gyakorlatilag 100%-os bizonyossággal tudja, hogy a jelölt e tekintetben és témában aligha ad majd őszinte választ a feltett kérdésre. Azt is pontosan tudja, hogy 20 jelölt közül legfeljebb 1 olyan lesz, aki felháborodik a kérdésen és öntudatosan kikéri magának, esetleg valóban őszintén válaszol rá. Ezzel szemben jóval többen lesznek közülük azok, akik megpróbálják kitalálni és kinyilvánítani a HR által elvárt véleményt - vagy épp azok, akik valamilyen diplomatikus hazugsággal hárítanak, esetleg a cégnél ”elvárt” politikai oldal véleményét tartják irányadónak”- mondta Torma Kálmán tréner, pszichológus.
Nem erről szól a korrekt kapcsolat
”Ez komoly probléma és a szervezetre is igen rossz fényt vet. Hiszen arról árulkodik, hogy az ilyen cégeknél nem tartják túl sokra a hiteles, őszinte kommunikációt. Így aztán - pszichológiai szempontból legalábbis - hallgatólagosan a színlelésre és a hazugságokra felszólító ”szerződést” kötnek képletesen a munkavállalóikkal. Korrekt, tartalmas, minőségi munkakapcsolatra törekvő és nyitott, hozzáértő munkatársakra vágyó cégek viszont sosem kérdezősködnek a pályázók politikai hovatartozásáról az állásinterjún. Hasonló a helyzet egy már együtt dolgozó munkahelyi csapatnál: náluk is többnyire akkor kerül hangsúlyosan terítékre a téma, ha a csapat egyik tagja tisztességtelen szándékból, általában hatalmi helyzetéből adódóan szeretné állásfoglalásra késztetni valamelyik kollégáját. ”A közéleti érdeklődés önmagában még nem probléma: mégis célszerű ezeket a témaköröket inkább ”irodán kívül tudni.” Máskülönben fennállhat a megosztottság, a csapatok szétszabdalódásának és a kollégák közötti együttműködési készség hiányának veszélye”- fűzi hozzá a pszichológus.
