Az Országgyűlés honlapján olvasható, az agrárpiaci szabályozást módosító javaslat indoklása szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - 1996-ban hozott - törvény nem tartalmaz a mezőgazdaságra nézve, az EU rendelkezésekhez hasonló pozitív megkülönböztetést, hanem egyforma mércével vizsgálja a gazdaság valamennyi ágazatát. Ezen enyhítene a képviselő indítványa - írta a Magyar Távirati Iroda.

Pócs János megjegyzi, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlata rávilágít arra, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a többi ágazattól eltérő sajátosságaiból eredő kiszolgáltatottságára, például a termékek szezonális piaci jelenlétére, az időjárási hatásokra, az ellátásbiztonságra. Emellett az uniós jogban is jelenlevő eltérő, a mezőgazdaságra vonatkozó preferált megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. A belföldi gazdasági igény erre ugyanakkor nyilvánvaló, továbbá az uniós jogi keretek is lehetőséget adnak a szabadabb mozgástérre ezen a területen.

A javaslat szerint abban az esetben, ha egy versenykorlátozó magatartás horizontális jellegű, ha az az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet keretében jön létre, így az ágazat valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne, és egyik versenyző piaci szereplő sem kerülhet előnybe általa a többihez képest, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Így ez a magatartás csak a termékpálya vertikális irányában fejti ki a hatását, vagyis az érintett piaci szereplőket egyformán juttatja védelemhez a forgalmazási lánc következő szereplőivel szemben

A témához kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!

A kormány a nyár elején a dinnyetermelőkkel összefogva a hazai dinnye érdekében indított népszerűsítő kampányt, amely keretében a magyar termesztőktől származó árú került a nagy láncok polcaira, 99 forintos minimális fogyasztói áron. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen. Később felmerült, hogy a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben is indul eljárás, ám ez lekerült a napirendről. 

A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek azon megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.

Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.

Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.