Új időszámítás a kkv-k életében: komoly változásokra készülhetnek a magyar cégek

2019 novemberében új időszámítás kezdődött a vállalkozásfejlesztésben: megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített és a kormány által a közelmúltban elfogadott kkv-stratégia, amely a 2030-ig tartó időszakra meghatározza a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítésének intézményrendszerét és irányait. Ezzel kapcsolatban dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára válaszolt kérdéseinkre.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg. 

A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Elismerés, megerősítés, tehermentesítés. A három hívószó köré felépített kkv-stratégia kidolgozásának szükségességét az a felismerés hívta életre, hogy a Magyarországon működő vállalkozások mindegyike más és más, így kihívásaik is különbözőek. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük: működésük bizonyos pontjain érintkeznek az állammal, legyen szó akár az engedélyek kiállításáról, az adóbevallás elkészítéséről vagy éppen a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről – derült ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szavaiból.

Vállalkozásbarát környezet

Az egyik cél tehát a vállalkozásbarát környezet megteremtése, amely minden kkv számára előnyös, hiszen például csökkenti az adminisztrációval töltött időt és a bürokratikus terheket is. Ugyanakkor György László kiemelte, hogy ésszerű a tehermentesítés során kompromisszumokat kötni, mivel a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem legalább annyira fontos, mint a vállalkozások szabadsága. Mint mondta, a kormány célja, hogy a társadalmi célok a vállalkozások lehető legalacsonyabb adminisztrációs terhelése mellett valósuljanak meg.

– Számos adminisztrációs teherre a vállalkozások digitalizációs átállása jelentené a megoldást, amit a kormány annyiban tekint állami a feladatnak, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a cégeket erre ösztönözhetik – mutatott rá az államtitkár.

A sikeres cégeket itthon tartani, a kisvállalkozókat segíteni

Már most is vannak rendkívül sikeres magyar tulajdonú vállalkozások. György László szerint a feladat minden támogatást megadni a számukra azért, hogy képesek legyenek továbbnőni az ország elhagyása és külföldi felvásárlók nélkül. Emellett a kisvállalkozói rétegről sem feledkeznének meg, számukra olyan programokat terveznek, amelyek hatékonyabbá tehetik a működésüket. E cégek számára fejlődési lehetőséget biztosítanak például a Modern Vállalkozások és Modern Mintaüzem projektek és a vállalkozói mentorprogramok is (erről lapunk 32. oldalán olvashat). Emellett jelenleg is fejlesztés alatt áll egy, a kkv-k számára hasznos információkat összegyűjtő kormányzati portál, amelynek első funkciói várhatóan 2020 tavaszán lesznek elérhetőek.

A vállalkozások környezettudatos működésének erősítéséhez és a zöld gazdaságban rejlő üzleti lehetőségek kihasználásának elősegítéséhez a kormány az eszközt például a kkv-k épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására szolgáló GINOP-programokban vagy az energiaszektorban a METÁR-tenderben látja.

Folyik az átalakítás a szak- és felnőttképzésben

A nagy ívű tervek megvalósításához azonban szükség van megfelelő mennyiségű és a cégek igényeit fedő képzettséggel rendelkező munkavállalókra is. Ehhez kapcsolódó kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy a szak- és felnőttképzés jelenleg is folyó átalakításának fő célja, hogy a vállalkozók igényeihez jobban és rugalmasabban alkalmazkodó rendszert alakítsanak ki.

– A nemzetközi – például holland, német, osztrák – gyakorlatok alapján szeretnénk jutalmazni azokat a képzéseket, amelyeket elvégezve a munkavállalók nagyobb eséllyel és magasabb bérrel találnak munkát – fogalmazott az államtitkár, aki fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a big data megoldások is segítenek a képzések formálásában. – Az egyetemi információs rendszereket (Neptun) összekötöttük a NAV adatbázisával. Ennek segítségével meg tudjuk mondani, hogy egy végzett milyen gyorsan helyezkedik el a munkaerőpiacon, a munkaköre megfelel-e a tanulmányainak, mennyit keres, és mennyit fog keresni három, négy év múlva.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelõs államtitkára és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
MTI/Illyés Tibor

Az államtitkár elelmondta, hogy hasonló egységes rendszert fejlesztenek a szak- és felnőttképzés területén is, hozzátéve, hogy a „magyar kormány itt a világ előtt jár”.

– A vállalkozóvá válásáért nem lehet eleget tenni. Azon dolgozunk, hogy vonzó életpályává tegyük a vállalkozást, és legyenek olyan programjaink, amelyek a vállalkozási kedvet növelik. Ilyen kezdeményezés például a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét vagy részben a Tanítsunk Magyarországért program – fogalmazott György László.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo