Uber-hatás: nem kell félnetek jó lesz

Akár tetszik, akár nem, mostanában elképzelhető, hogy a semmiből bukkannak fel a versenytársak, a technológiai fejlődés az üzletmenetet is átírja, a szabályozók pedig csak kapkodják a fejüket. Ezzel a trenddel lehet szembemenni – csak nem érdemes.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a kormány igazat ad az Uber ellen – pontosabban az egységes szabályozásért – tüntető taxisoknak, a fogyasztók mind nagyobb számban fordulnak a megosztáson alapuló személyszállítási applikáció felé. Ennek oka, hogy a demonstráció tulajdonképpen ingyenreklám az Ubernek és így az érdeküket védő taxisok éppen ellenfelük malmára hajtják a vizet. Így történt ez Belgiumban is, ahol a taxisdemonstrációk hatására jelentősen, több mint harmadával nőtt az uberes utazások száma.

A semmiből előbukkanó erős versenytársakkal való küzdelemmel nincsenek egyedül a magyar taxisok: pontosan ilyen kellemetlen helyzettől féltek korábban a szállásadók az AirBnb miatt, ezzel néznek szembe a közeljövőben a televíziós csatornák a Netflix következtében és tovább sorolhatnánk a példákat. Nem véletlen, hogy a cégek az idei évben már nem az adórendszer változásaitól, vagy a Semjén Zsolt fejéből hirtelen kipattanó kereskedelmi szabályozástól félnek a leginkább, hanem attól az Uber-hatásnak nevezett jelenségtől. Vagyis attól, hogy egyik pillanatról a másikra, a közösségi oldalak bugyraiból előbukkan egy versenytársuk, aki – mint az Uber – letarolja a piacot.

Aranyláz?

Ugyanolyan folyamatok zajlanak az üzleti világban, mint a 19. századi aranyláz idején, csak az aranyat itt a „nagy ötlet” jelenti, amit a legtöbb esetben mostanában a technológia fejlődése tesz kivitelezhetővé. Ha ennek segítségével egy már létező szolgáltatást olcsóbban, a fogyasztót és a szolgáltatást végzőt közvetlenül összekötve lehet kínálni, óriási növekedésre van kilátás. Úgy tűnik, egy-egy ilyen ötlet szinte végtelen profittal kecsegtet: az Uber alig néhány éve indult, mára már az értékét 60 milliárd dollárra becsülik, és a világ legnagyobb személyszállítással foglalkozó cége - pedig tulajdonképpen egy sofőrje, vagy autója sincs.

Kép: Pexels

Melyik kezébe harapjon a szabályozó?

Ez a helyzet a szabályozókat is nehéz helyzetbe hozza. Az Uber-sofőrök adóhatósági zaklatása tulajdonképpen értelmetlen, hiszen a fuvar során nem történik pénzmozgás, a teljesítés igazolása online, automatikusan történik, így a NAV ellenőre legfeljebb megvakarhatja a fejét és megnézheti, hogy a sofőrnek van-e izzókészlete. Habár, mint az korábban megírtuk, tulajdonképpen nem lenne agysebészet megadóztatni az Ubert és más, megosztáson alapuló szolgáltatót, a szabályozás kérdése ettől még nem oldódik meg. (A sofőröket legfeljebb azért büntethetik, mert nem vallják be a „taxizásból” származó jövedelmet.)

Betiltani sem olyan egyszerű a szolgáltatást: Németországban próbálkoztak ezzel, de nekik nem sikerült megtalálniuk a jogi kiskaput, sőt, az Uber feljelentése után éppen az Európai Unió versenyhatósága kezdett el körülnézni a német taxispiacon. A kormányok Spanyolországban, vagy Olaszországban úgy próbálkoztak meg az Uber ellehetetlenítésével, hogy az internetszolgáltatóknak tiltották meg, hogy engedélyezzék az applikáció használatát, így ugyan az applikáció elérhető, de a felhasználók nem tudnak mit kezdeni vele. Ugyan a spanyoloknál emiatt „nincs” Uber és minden taxis megtarthatta az állását, a gazdaság viszont elesett több mint tízezer munkahelytől – és a szabályozói kreativitástól függően – több millió eurónyi adóbevételtől.

A megosztás gazdasága
A sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással: kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz), on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT-platformon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, miközben törekednek a fenntarthatóságra. A működési modellről és sikeres hazai és külföldi példákról olvashat itt.
Ez, a „melyik kezünkbe harapjunk” kérdés nálunk is fennáll, ha a kormányzat hirtelen mégis meglátná az Uberben az aranytojást tojó tyúkot, akkor kezdhet gondolkodni: kitart a taxisok mellett és megpróbálja betiltatni a közösségi szolgáltatót, vagy megsarcolja a tavaly már több mint nyolcvanezer utaztatást végző Ubert?

Miért nem érdemes árral szemben úszni?

Amellett, hogy az állam komoly bevételtől fosztja meg magát, mert teszetoszaságával lemarad a közösségi szolgáltatók adóztatásában és szabályozásában, a folyamatosan változó üzleti környezet, az újabb és újabb appok elleni hadakozás gyorsan szélmalomharccá fajulhat. Ezek az új szolgáltatások és megoldások ugyanis nem a kiskapukat keresgélik a törvényekben, hanem olyan utakat építenek, amelyekre a szabályozók álmukban sem gondoltak. A hagyományos szolgáltatóknak is teremhet itt babér, mivel ezek a szolgáltatások jelentősen elősegítik a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználását (például az egy éjszakára üresen maradt kiadó szoba is lakót találhat a szállásmegosztó oldalon), jelentős húzóerőt adva ezzel a gazdaságunknak. Az Uber-hez hasonló Airbnb a legfrissebb adatok szerint NEM a szállodáktól szipkázta el a vendégeket, éppen ellenkezőleg, a Szállodaszövetség legfrissebb adatai szerint a tavalyi adatok kétszámjegyű növekedést mutatnak 2014-hez képest a szállodák forgalmában. Tehát a megosztáson alapuló szolgáltatások nemcsak a már meglévő iparági szereplők ügyfélkörére építenek, hanem teljesen új fogyasztói rétegeket is „bevonzanak”.

Hosszú távon viszont nyilván azok járnak majd rosszul, akik nem hallják meg az idők szavát. A döntő kérdés ugyanis akár a személyszállítás, akár más iparág esetén az ügyfélélmény. Addig, amíg egy Uber-es autó egyszerűbben rendelhető, gyorsabban megérkezik, olcsóbban szállít és a sofőr azonnal értékelhető – és az értékelés hatására akár a munkáját is elveszítheti – addig a fogyasztók az Ubert fogják választani. A taxisoknak tehát nem az Uber eltüntetéséért kell lobbizniuk, hanem hatékonyabbá, olcsóbbá kell tenniük tevékenységüket, és egyszerűbben hozzáférhetővé tenniük a szolgáltatásukat. Ugyanez érvényes minden olyan iparágra, amely veszélyben érzi magát az új technológiák hozta aranyláztól.

Osztogatnak, vagy fosztogatnak?
A „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt – és hagyományos versenytársaiknak követniük kell a példájukat .
Adunk most 5 ötletet, mit tehet egy vállalkozás, hogy ne előzze be a konkurencia!

Tuningoljon.

Fogjon egy egyszerű terméket és fejlessze. Akár az értékét, akár a státuszát, akár a marketingjét. A legegyszerűbb példát a McDonald’s szolgáltatja, hiszen minden vele konkurens cég minőségibb hamburgereket igyekszik kínálni a Big Macnél, a szivárvány minden színében. A legnagyszerűbb példa pedig a víz, amelyet az egyszerű csap- vagy forrásvízhez képest ma már milliónyi ízben, dúsítva árusítanak.

 Egyszerűsítsen.

Ha az előző út nem járható – mert nem lehet ésszerű keretek között felülmúlni a konkurencia által kínáltakat -, fordítsa meg folyamatot. Gondoljon a fapados légitársaságokra, akik minimumra csökkentették a légi szolgáltatások számát vagy a fapados hotelekre. De gondolhatunk a 25 dolláros okostelefonra is.

Kapcsoljon össze termékeket.

Bizonyos termékek és szolgáltatások szinte csak együtt kelendőek, hát miért hagyná, hogy a vevő külön-külön vásárolja meg őket? Ezért lehetett sikeres annak idején a rádiós óra, de Bill Gates milliárdjai is abból születtek, hogy operációs rendszerrel együtt adta a számítógépeket.

 Válassza szét őket.

Nem meglepő módon az előző módszer ellenkezőjével is érhet el sikereket. Az életbiztosításokat például évtizedek óta megtakarítási elemmel együtt adták el a biztosítók – ezek voltak a sokat szidott unit-linked biztosítások. A válságban azonban hirtelen lezuhant az érdeklődés a unit-linked biztosítások iránt, míg a klasszikus életbiztosítás újra előtérbe került.

Költözzön el.

Vannak területek, melyeket egyetlen cég dominál vagy lát el termékekkel, vagy akkora a túlkínálat, hogy oda nyereségesen betörni már nem lehet. Keressen olyan területet a vállalkozásának, ahol még nem jelent meg a konkurencia, ahol még érvényesíteni tudja a versenyelőnyét.

Így kerülhetjük el az üzletre leselkedő egyik legnagyobb veszélyt
Sok cégvezető nem is számol a legnagyobb veszéllyel, ami az üzletre leselkedik, vagy csak későn eszmél, ha már megjelent egy komoly versenytárs a piacon. A tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy éppen a korábbi alkalmazottakból lesz a legveszélyesebb kihívó.

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo