Tréningezünk, de nem tudjuk, használ-e

Egyre több időt töltenek képzéseken, tréningeken a magyar munkavállalók, 10 év alatt átlagosan két és fél nappal nőtt az erre fordított munkaidő tartama. Ugyanakkor sok cég egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy mennyire hatékonyak ezek a programok, mert nem vizsgálják a megtérülésüket – derült ki egy friss kutatásból.

2017. január 12.

Piac&Profit

A különféle szervezeteknél (vállalatok és intézmények) folyó képzések és tréningek hatékonyságának értékelése olyan régóta meg nem oldott problémakör, amelyre a vezetők és HR-szakemberek hosszú idő óta keresik a leghatékonyabb eszközöket és módszereket. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy egyre növekszik a cégek humán erőforrás fejlesztési hajlandósága. Az elmúlt 10 év alatt az éves képzési napok száma munkavállalóként átlagban 2,45 nappal növekedett, miközben a képzésre fordított költséghányad a bérköltség arányában közel 0,5 százalékkal emelkedett. (Ráadásul nem csak a nagy cégeknél, mert a kkv-knak is fontos lehet képezni a munkavállalókat!)

A képzések, tréningek hatékonyságáról a szervezetek alig fele készít értékelést, leginkább a képzési célok megvalósulását vizsgálva és a reakcióértékelést használva, miközben a befektetésmegtérülés használata elenyésző.

A hazai gyakorlatról, tendenciákról jelenleg nem áll rendelkezésre releváns információ. Ezért indította el a „Tréningek és képzések hatékonysága Magyarország 2016” című online kérdőíves felmérést a Grow Szervezetfejlesztési Tanácsadó Zrt. kezdeményezésére a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja (SZIE-MHR).

Tréning ajándékba

Sokszor hallani, hogy egy vállalkozás képzi az alkalmazottait, azok mégis lelépnek – akár a konkurenciához. Ez valós veszély, ám ennél csak az árt többet a cégnek, ha nem képezi a kollégákat, és azok maradnak.

Poór József, a kutatást végző team vezetője szerint az összes szervezetet tekintve a legnagyobb arányban a munkahelyen történő betanítási folyamatot, a csapatépítő tréninget, valamint a konferenciákat alkalmazzák a válaszadó szervezetek. A közszférában nagyobb arányban készítenek képzési tervet, mint a magánszférában. Az ilyen tervek tipikus időintervalluma 6–12 hónap. A kérdőívet kitöltő szervezetek valamivel több mint 50 százaléka szisztematikus igényfelmérést alkalmaz a személyzet képzésének és fejlesztésének megalapozásához.

„A felmérésünkből egyértelműen kiderült, hogy minél magasabb rangú beosztásban dolgozik a munkavállaló, annál több a képzésekben való részvételének az átlagos ideje. Ez a különbség átlag 7 nap/év a vezetők és a fizikai dolgozók éves képzési ideje között” – mondta az eredményeket ismertetve Suhajda Csilla kutató. Annak ellenére, hogy egyre elterjedtebbek az ilyen képzések, azoknak költséghatékonyságát ritkán mérik. A legkevesebbet használt értékelési mód a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan a képzésekbe történő befektetések megtérülési vizsgálata. A tréninghatékonyság értékelésének elmaradását a következő két tipikus okkal jelölték a válaszadók: még „nem szokták meg”, vagy „nincs még megfelelő módszer erre”. Amennyiben egy szervezet használja a képzések hatékonyságmérését, akkor is inkább csak a képzési terv összeállításánál és a teljesítményértékeléshez alkalmazza.

Nem sok értelme van, ha kirándul a cég

A vállalati motivációs eszközök sorában outdoor programokat is szervezők az együttműködés javítását tűzik ki célul, zömében mégis ennek ellenében ható tematikával dolgoznak. Ennek köszönhetően az eredmény is alig-alig jelentkezik.