Tréningezünk, de nem tudjuk, használ-e

Egyre több időt töltenek képzéseken, tréningeken a magyar munkavállalók, 10 év alatt átlagosan két és fél nappal nőtt az erre fordított munkaidő tartama. Ugyanakkor sok cég egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy mennyire hatékonyak ezek a programok, mert nem vizsgálják a megtérülésüket – derült ki egy friss kutatásból.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép: Pixabay

A különféle szervezeteknél (vállalatok és intézmények) folyó képzések és tréningek hatékonyságának értékelése olyan régóta meg nem oldott problémakör, amelyre a vezetők és HR-szakemberek hosszú idő óta keresik a leghatékonyabb eszközöket és módszereket. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy egyre növekszik a cégek humán erőforrás fejlesztési hajlandósága. Az elmúlt 10 év alatt az éves képzési napok száma munkavállalóként átlagban 2,45 nappal növekedett, miközben a képzésre fordított költséghányad a bérköltség arányában közel 0,5 százalékkal emelkedett. (Ráadásul nem csak a nagy cégeknél, mert a kkv-knak is fontos lehet képezni a munkavállalókat!)

A képzések, tréningek hatékonyságáról a szervezetek alig fele készít értékelést, leginkább a képzési célok megvalósulását vizsgálva és a reakcióértékelést használva, miközben a befektetésmegtérülés használata elenyésző.

A hazai gyakorlatról, tendenciákról jelenleg nem áll rendelkezésre releváns információ. Ezért indította el a „Tréningek és képzések hatékonysága Magyarország 2016” című online kérdőíves felmérést a Grow Szervezetfejlesztési Tanácsadó Zrt. kezdeményezésére a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja (SZIE-MHR).

Tréning ajándékba
Sokszor hallani, hogy egy vállalkozás képzi az alkalmazottait, azok mégis lelépnek – akár a konkurenciához. Ez valós veszély, ám ennél csak az árt többet a cégnek, ha nem képezi a kollégákat, és azok maradnak.
Poór József, a kutatást végző team vezetője szerint az összes szervezetet tekintve a legnagyobb arányban a munkahelyen történő betanítási folyamatot, a csapatépítő tréninget, valamint a konferenciákat alkalmazzák a válaszadó szervezetek. A közszférában nagyobb arányban készítenek képzési tervet, mint a magánszférában. Az ilyen tervek tipikus időintervalluma  6–12 hónap. A kérdőívet kitöltő szervezetek valamivel több mint 50 százaléka szisztematikus igényfelmérést alkalmaz a személyzet képzésének és fejlesztésének megalapozásához.

„A felmérésünkből egyértelműen kiderült, hogy minél magasabb rangú beosztásban dolgozik a munkavállaló, annál több a képzésekben való részvételének az átlagos ideje. Ez a különbség átlag 7 nap/év a vezetők és a fizikai dolgozók éves képzési ideje között” – mondta az eredményeket ismertetve Suhajda Csilla kutató. Annak ellenére, hogy egyre elterjedtebbek az ilyen képzések, azoknak költséghatékonyságát ritkán mérik. A legkevesebbet használt értékelési mód a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan a képzésekbe történő befektetések megtérülési vizsgálata. A tréninghatékonyság értékelésének elmaradását a következő két tipikus okkal jelölték a válaszadók: még „nem szokták meg”, vagy „nincs még megfelelő módszer erre”. Amennyiben egy szervezet használja a képzések hatékonyságmérését, akkor is inkább csak a képzési terv összeállításánál és a teljesítményértékeléshez alkalmazza.

Nem sok értelme van, ha kirándul a cég
A vállalati motivációs eszközök sorában outdoor programokat is szervezők az együttműködés javítását tűzik ki célul, zömében mégis ennek ellenében ható tematikával dolgoznak. Ennek köszönhetően az eredmény is alig-alig jelentkezik.

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo