A végelszámolás talán a cég szempontjából „eggyel jobb” megoldás, hiszen ebben az esetben a tulajdonos saját döntése, és nem a hitelezők külső kényszere, hogy nem folytatja a cég tovább a tevékenységét. Míg tavaly naponta átlagosan 40 cég ellen indult végelszámolás addig 2011-ben 62 ilyen bejegyzés történik naponta, ami jelentős emelkedés, mutat rá a Dun & Bradstreet (D&B). Ráadásul a nyári, viszonylag nyugodtabb időszak után az ősz ismét jelentős emelkedést hozott, és szeptemberben több mint 2200 végelszámolást kezdeményeztek. 2010 szeptemberében ez a szám csupán körülbelül 1100 volt az üzleti információs szolgáltató adatai alapján.
A gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében A D&B negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját is. A friss kimutatás szerint a legkevesebb cég a Humán-egészségügyi, szociális ellátás terén fuccsolt be, de jól állnak az oktatással foglalkozók, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytatók és az elmúlt évben javítani tudtak a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártással foglalkozó társaságok is. (Szeptemberben minden idők harmadik legtöbb felszámolását és második legtöbb végelszámolását jegyezte fel az Opten.)
Fotó: sxc
A legkisebb bedőlési arányú iparágak esetén nagyobb átrendeződésről nem beszélhetünk, stabilan ugyanazok a szektorok szerepelnek az első 10-ben, kisebb változásokkal. Ami viszont aggodalomra ad okot, hogy még itt is nőtt a bedőlési arány az elmúlt évhez képest. Korábban a Top 10 alacsony bedőlésű iparágakban jóval 2 százalék alatt maradt a fizetésképtelen cégek aránya, ma már azonban 2,16-os bedőlési arányt mutató egyéb szolgáltatások is beférnek a mezőnybe, mutat rá a negatív tendenciára a D&B közleményében.
A legmagasabb bedőlési arányú cégek listáján viszont nagy átrendeződés történt, mivel a textiliparral és adminisztratív és szolgáltatás-támogató tevékenységgel (például a gépjárműkölcsönzés, munkaerő-kölcsönzés, utazásközvetítés) foglalkozó iparágak fizetésképtelenségi aránya jelentősen megnőtt az elmúlt 12 hónapban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban tevékenykedő cégek fizetésképtelenségi aránya is megugrott 4,38 százalékról 4,7 százalékra egy év alatt.
A legnagyobb vesztesek az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző cégek, amely ágazat korábban nem szerepelt a legnagyobb bedőlésű iparágak listáján, sőt két éve még 1,9 százalék volt az éves bedőlési arányuk szemben a mai 4,5 százalékkal. Hasonló a helyzet a „nagyot rontó” textiliparral és a szálláshely-szolgáltatással is, ahol két évvel korábban 2,8 százalék körüli volt a fizetésképtelenségi arány, ma pedig majdnem eléri az 5 százalékot. Ezek az iparágak idén is jelentősen rontottak pozíciójukon, de a legnagyobb fizetésképtelenségi arány növekedés 2010-ben történt.
A legkockázatosabb iparágak listavezetője hosszú ideje az építőipar, és sajnos az elmúlt évben tovább emelkedett (5,70 százalékról 6,09 százalékra) a fizetésképtelenség valószínűsége. Az építőipar utoljára a devizahitelezés megugrásakor tudott szárnyalni és valószínűleg újfent csak a lakáshitelezés beindulása tudná felrázni a szektort.
Az eddig is rosszul szereplő iparágak mellett a korábban még jól teljesítők bedőlési aránya is nőtt. A jelenség azt jelzi, hogy a gazdasági helyezet tovább romlott. (2010-ben minden korábbinál több cég ellen indult felszámolási eljárás.)
Óvatosnak kell lenni!
A robbanásszerűen megnőtt végelszámolások, valamint a folyamatosan növekvő és negatív csúcsokat döntő bedőlési arány nagyfokú óvatosságot követel a gazdaság szereplőitől. Ráadásul az elmúlt hónapokban a D&B egyedi kockázatosságot jelző mutatószámának, Failure Score-nak az átlagos értéke is csökkent, ami a magyar cégek növekvő kockázatosságát mutatja.
Már nem elég csupán szerződéskötés esetén a pénzügyi adatokat megvizsgálni, a számlafizetési információkra és cégkapcsolatokra is érdemes figyelni, és minden esetben minél körültekintőbben eljárni. Ráadásul ma már a meglévő, hosszú ideje stabilan együttműködő partnerekkel szemben is érdemes körültekintőnek lenni, mivel a még stabil vállalatok és iparágak is ronthatnak eddigi gazdasági teljesítményükön.
