Az EU-n belül Magyarországon a legnagyobb a fizetésképtelen cégek száma, a vállalkozások több mint fele számít kimondottan, vagy közepesen kockázatos üzleti partnernek, romlik a fizetési morál és gyenge a hitelezői védelem - foglalta össze tapasztalatait a honi helyzetről szerdai sajtótájékoztatóján Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. További gondokat okoz, hogy a vállalatok egymásnak is tartoznak: minden 5 euró hitelből 4 euró a cégek közötti halasztott fizetésből adódó szállítói hitelezésből ered. Ezek után nem meglepő, hogy egy átlagos vállalat mérlegfőösszegének 30 százalékát a vevőkövetelés állomány teszi ki, ami Kárpáti szerint túl nagy kockázatot jelent, ezért az érintett cégeknek több figyelmet kellene erre a problémára fordítaniuk.
Érdemes egy pillantást vetni a cégek ellen indított eljárások számára is: míg szinte az összes elemző úgy gondolta, hogy a tavalyi negatív rekordokat idén már magunk mögött hagyhatjuk, a statisztika mást mutat. Az év első kilenc hónapjában egy év alatt újabb 18 százalékkal nőttek az eljárások, ezen belül 11 százalékkal a végelszámolások és 22 (!) százalékkal a felszámolások száma. „Összességében ami pozitívumot ki lehet emelni az az, hogy csökkent a növekedés mértéke" - közölte Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Szerinte ugyancsak sajnálatos, hogy az új csődszabályozás sem érte el a kívánt hatást - miszerint a csődvédelem lehetőséget nyújt a cégnek a túlélésre -, hiszen csak minden 50. vállalat próbálja ilyen módon megvédeni magát.
A csődeljárás sikere sok esetben a hitelezők makacsságán is múlik. „Mivel a csődeljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha abba az eljárást finanszírozó bank is beleegyezik, gyakorlatilag az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a banknak, vagyis annak a hitelezőnek, aki nagyobb valószínűséggel ér el megtérülést a felszámolásban, kell engedélyeznie, hogy a cég megpróbáljon helytállni a csődeljárásban" - mondta Czibor Zsolt, a Coface jogásza. Kárpáti szerint ez a helyzet ellentétben áll a bankok alapvető gazdasági érdekével, hiszen ha azok a vagyonelemek, amelyeket a cég fel tud kínálni a bank számára, nagyobb megtérülést hoznak mint a cég finanszírozása és reorganizációja - egyértelműen a felszámolás lesz kívánatosabb.
Újabb negatív rekordok várhatóak az év végén
Iparágakra lebontva nem sokat változott a helyzet az elmúlt egy évben, a legrosszabb helyzetben továbbra is az építőipar és a kereskedelmi szektor van, őket a képzeletbeli dobogó utolsó fokán az ingatlangazdálkodás követi. „Az első kilenc hónap statisztikája alapján meglepő lenne, ha az év végén nem döntene negatív rekordot a fizetésképtelenségi eljárásokban résztvevő cégek száma" - vélte Bagyura András, aki szerint - egy szinte kizárható - nagy változásnak kellene történnie ahhoz, hogy ez ne így legyen.
Legnagyobb arányban a gépipar mutatói romlottak (44%), ám ez leginkább annak köszönhető, hogy viszonylag kevés cég dolgozik ebben a szektorban, így pár tönkrement vállalat is nagyban rontja a statisztikát. Ugyancsak rossz helyzetben van az ingatlangazdálkodási szektor, ahol 37 százalékkal több cég ellen indítottak eljárást, mint 2009-ben. „Ennek több oka van: az egyik, hogy leálltak a beruházások, a másik, hogy továbbra is pang az irodapiac. Van néhány kiemelt és kedvelt hely, mint például a budapesti Váci út, de az oda érkező új bérlők máshonnan mentek el, így csak a torta újraszeleteléséről beszélhetünk" - magyarázta a kereskedelmi vezető.
Az összes szektor közül az acél és fémiparban dolgozók ellen indították a tavalyihoz képest a legkevesebb eljárást, ám ez is leginkább annak köszönhető, hogy az ágazat a Coface szerint olyannyira padlóra került 2008-2009-ben, hogy onnan már tényleg csak felfelé vezethetett az út.
Budapesten is elfogyott a pénz
Amennyiben országos bontást nézünk azt látjuk, hogy Budapest helyzete sokat romlott, hiszen majd 40 százalékkal nőttek a fizetésképtelenségi eljárások. „A helyzet egyértelmű: a gazdagabb központi régióban több tartalékuk volt a cégeknek, mint vidéken, így ide lassabban ért el a válság. Mára azonban ezek a vállalkozások is felélték az utolsó tartalékaikat." - jellemezte a helyzetet Bagyura András.
Az eljárások számát tekintve az abszolút első Budapestet (43,82 %-os arány) Pest (9,5%), Bács-Kiskun (5,5%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5%) megye követi. Az egyes megyékben működő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy a főváros (eljárások 43,82 százaléka, összesen bejegyzett cégek 39,77 százaléka) és Bács-Kiskun megye (eljárások 5,44 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,75 százaléka) teljesít a legrosszabbul. Jellegzetes eltéréseket Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Zala megyében regisztrált a Coface Hungary. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,46 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,91 százaléka) teljesített a legjobban.
