Több mint 600 aktív üzleti döntéshozó osztotta meg véleményét a KPMG kutatásában, értékes betekintést nyújtva arról, hogy a vezető befektetők és tanácsadók hogyan kezelik a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) átvilágítás gyakorlati kihívásait. A 2022-es első tanulmányban világosan kiderült, hogy az üzleti szakemberek gyakorlati nehézségekkel küzdenek az ESG szempontok kezelésében, annak ellenére, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az átvilágítások során. Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban. Ötből négy válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Ez a növekedés annak ellenére történt, hogy a felvásárlási aktivitás csökkent, és egyes országokban az ESG megítéléséről politikai szintű viták is folynak.

Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.

„Az itthoni adásvételi tranzakciók esetében az ESG szempontú átvilágítás még relatíve ritkán fordul elő dedikáltan, de a közelmúltban is egyre többször volt rá példa – nyilatkozta Rakó Ágnes, a KPMG ESG szolgáltatásokért felelős partnere. – A világ ebbe az irányba megy, és az ESG szempontok vizsgálata várhatóan el fog terjedni a relatíve kisebb volumenű ügyleteknél is. Erre mi is készen állunk, mind az általános felvásárlási és összeolvadási (M&A) tranzakciós tapasztalatunkkal, mind a házon belüli ESG szakértelmünkkel.”