Egyre óvatosabbak a vállalatok a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásakor: a NAV statisztikái szerint 2010-hez viszonyítva tavaly csaknem megduplázódott, 13-ról 20-ra emelkedett a szokásos piaci ár megállapítására éves szinten benyújtott kérelmek száma. A tendenciát egyelőre a legfrissebb számok is megerősítik: idén az első félévben 11 kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, vagyis kis híján annyit, mint 2010-ben összesen.
„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint az adóbírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik – mondja Király Péter, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. transzferárüzletágának vezetője. – 2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet, pontosan 33 milliárd 865 millió forint, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be; 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a vállalkozások számára: ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó adóbírságokat, érdemes előzetesen megerősíttetniük a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezelését az adóhatósággal” – tette hozzá az adótanácsadó.
A szakember tapasztalatai alapján jól elkülöníthetőek azok az ügylettípusok, amelyeket az utóbbi években kiemelt figyelemmel vizsgált az adóhatóság. A menedzsmentdíjak, vagyis a menedzsmentszolgáltatásokért a hazai leányvállalatoknak kiszámlázott díjak régóta a transzferár-ellenőrzések fókuszában állnak, és ezeknél az ügyleteknél a haszonkulcsokon és a költségalapokon túl azt is ellenőrzik, hogy a magyar vállalkozásnak ténylegesen szüksége volt-e az adott szolgáltatásra. Kiemelt terület továbbá a csoporton belüli finanszírozás (a napi működés finanszírozását biztosító cash pooling és a hosszabb távú ügyletek egyaránt), amiként a jogdíjak is, például a márkanévhasználat ellenértékeként megállapított díjak. Végezetül fokozottan ellenőrizték az eredményt is befolyásoló vállalati átszervezéseket, illetve átalakulásokat, valamint a cégek veszteségességének okait is.
A szokásos piaciár-megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár. Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint, és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.
Ugyanakkor hiába kérelmezték többen a kapcsolt ügyletek hatósági árazását az utóbbi időben, és hiába azonosítható, hogy milyen területeket vizsgál kiemelten a NAV, az adókülönbözet – a 2011. évi visszaesést követően – jelentősen növekedett a 2010. évi adatokhoz viszonyítva. Tavaly összesen 49 milliárd 712 millió forint volt a kapcsolt vállalkozásoknál feltárt nettó adókülönbözet, 2012-ben 43 milliárd 846 millió, 2011-ben pedig 25 milliárd 160 millió forint.
„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására benyújtott kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk” – jegyezte meg a Király Péter.
