Az állami adóhatóság minden évben nyilvánosságra hozza ellenőrzési irányelveit az adózók számára. Az ellenőrzési tájékoztató az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, és a jogszabályváltozásokra figyelemmel meghatározza az adott év kiemelt vizsgálati céljait. A társasági adóval kapcsolatos ellenőrzések hagyományos területei: az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költségek kiszűrése, a veszteségelhatárolási szabályok helyes alkalmazása, és az adóalap módosító tételek jogszerűségének vizsgálata.
Mindezek mellett a transzferárazás az egyik legnagyobb kihívás az adókockázatok területén, így kiemelt figyelmet fordítanak rá. (Idén egy jogszabályváltozásnak köszönhetően nőtt a kapcsolt vállalkozások száma, mivel módosult a társasági adóról szóló törvény, illetve ezzel analóg módon az adózás rendjéről szóló törvény, kapcsolt vállalkozás fogalma. Akkor is kapcsolt viszony jön létre, ha az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez minden valószínűség szerint a vállalkozások széles körét érintette.)
Az adóhatósági ellenőrzések kiterjednek: a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságára, a bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások feltárására, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentést alkalmazó, és a különféle adókedvezményeket (látvány-csapatsport, filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye stb.) érvényesítő adózók vizsgálatára - olvasható együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán.
Az elmúlt évek társasági adóelszámolására vonatkozó ellenőrzés során több kellemetlen meglepetés érhet bennünket, ha nem ismerjük a részletes szabályokat. Az egyik ilyen témakör a bérbeadási célú ingatlanoknak a társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírása.
A társasági adóalap meghatározása úgy történik, hogy a számvitel szerinti értékcsökkenési leírással megnöveljük az adóalapot, az adótörvényben meghatározott értékcsökkenési leírással pedig csökkentjük az adóalapot. A társasági adóról és osztalékadóról szólótörvény szerint a bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény, és ültetvény esetében 5 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó. A hangsúly a „bérbe adott” kifejezésen van az adózás szempontjából. Amennyiben a bérbeadás bármely okból szünetel, akkor a törvény által meghatározott alacsonyabb leírási kulcsot kell alkalmazni ahhoz, hogy ne találjuk magunkat szembe az indokolatlan adóalap-csökkentés megállapításával.
A számviteli szabályok ettől eltérnek még akkor is, ha egyszerűsítésből a társasági adó szerinti leírási kulcsokat alkalmazzuk, - ami vagyon-kimutatási szempontból eleve hibás megoldás. A cég értékének, vagyoni-, pénzügyi helyzetének felméréséhez az ezzel a módszerrel készült mérleg és eredmény-kimutatás nem megfelelő. A számvitel szerinti értékcsökkenési leírás meghatározásakor a hasznos élettartam, a maradványérték, és a többféle leírási módszer lehetősége a döntő tényező.
