Szeptemberben újragondolják a vasárnapi nyitvatartást
Szeptemberben nyílik lehetőség a vasárnapi munkavégzés feltételeinek szabályozására - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, miután a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének képviselőivel tárgyalt.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Az érdekképviselet szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonása hátrányosan érintette a kereskedelemben dolgozókat, ezért arra kérik a kormánypártot, hogy lehetőség szerint javítson a munkavállalók helyzetén. Ezt szorgalmazva mintegy 27 ezer aláírást adtak át a Fidesz-frakciónak - tájékoztatott a megbeszélésről Kósa Lajos. (A szakszervezet 100 százalékos bérpótlékot szeretne, de ez sok vállalkozásnak teljesíthetetlen lenne.)
Egy kicsit szépít a kormány
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – illetve a kormány más prominensei – szerint a vasárnapi boltzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a munkahelyek száma nem csökkent, illetve sikerült a kisebb boltokba átterelni a forgalmat. Az igazság ezzel szemben az, hogy a KSH 2015 február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő, a részidős foglalkoztatottak és a diákmunkások száma nincs benne – márpedig éppen őket érintette a szabályozás a leghátrányosabban.
Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést.
Mintegy 250 ezer kereskedelmi dolgozót érint rendkívül hátrányosan a jelenlegi "ex lex állapot" - mondta a frakcióvezető, aki a vasárnapi munkavégzés szabályozandó kérdései közé sorolta például a bérpótlékot és a munkaidő-gazdálkodást.
A szakszervezet váratlan helyről is támogatást kapott: Dávid Ferenc a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke úgy foglalt állást, hogy az ötven százalékos vasárnapi pótlék nem lesz tartható. Ennek mértékét véleménye szerint jelentősen meg kell emelni, ám konkrét számot nem jelölt meg a béremeléssel kapcsolatban.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitvatartást, sokakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le, így a cafeteria is áldozatul eshet. A szervezet pénteki közleményében kiemeli: a vasárnapi pótlék 100 százalékos mértéke 50-60 milliárd forint terhet jelentene, és számos vállalkozás nem tudná kifizetni. Az intézkedés feltételezhetően éppen a kisvállalkozásokat érintené a legrosszabbul, vagy lehúzhatnák a rolót vasárnaponként, vagy feketén kellene foglalkoztatniuk az alkalmazottaikat.
