SZÉP kártya: egyre több elfogadóhely

Kép:sxc

Eddig 65 ezer, az OTP, az MKB és a K&H bankok által kibocsátott SZÉP-kártya jutott el a munkavállalókhoz és ugyanennyinek folyik a gyártása, ismertette Körtvélyessy László, a megújult cafeteria rendszerért felelős miniszteri biztos. Az MTI beszámolója szerint már 4 500 munkáltató – jellemzően a legnagyobbak – igényeltek SZÉP kártyát több százezer munkavállalónak. (A két új cafeteria elemről, a SZÉP kártyáról és az Erzsébet-utalványról itt olvashat bővebben.)

A kártyák gyártási költsége a kibocsátó pénzintézeteket terheli. Az elfogadóhely 1,5 százalék + áfa forgalmi jutalékot fizet a tranzakciók értéke után, ami jelentősen kedvezőbb, mint az üdülési csekk 6 százalékos jutaléka volt. A munkáltató nem fizet a főkártyáért, míg a társkártya és a pótkártya díja 1500 forint + áfa.

Kevés helyen fogadják el

Bár az éve eleji 5 ezerről, alig egy hónap alatt 7 600-ra emelkedett a SZÉP-kártya elfogadóhelyek száma, még mindig erősen korlátozott annak alszámláira érkező juttatások költhetősége. Pedig a kártya használata lényegesen egyszerűbb, mint az üdülési csekké volt: a vendéglátóknak nem kell 10-20 ezer forintos csatlakozási díjat fizetniük, illetve a csekkel szemben nem kell vesződni a beváltással sem. A pénzhez jutás ideje is gyorsabb lehet. A csekkre jellemző 2 hónappal szemben most 15 napot ígér a miniszteri biztos.

Erre költhető a SZÉP-kártya

A háromzsebes utalványról évi 75 ezer forintig egészségmegőrzésre és rekrációra, 150 ezer forintig pedig vendéglátóhelyen meleg étkezésre költhet a munkavállaló. A szálláshely alszámlára évente legfeljebb 225 ezer forintot utalhat a munkáltató, de ilyen célra a másik két zsebből is lehet költeni.

A kártya alszámlái között nincs átjárás, valószínűleg ezért került bele az utolsó pillanatban a rendeletbe, hogy szálláshely szolgáltatásért bármely zsebből lehet fizetni.

Mindhárom kibocsátó lehetővé tette a költés engedélyezését telefonon és interneten keresztül is, ám ez sem a tökéletes megoldás: lassú és körülményes, ráadásul sok helyen erre sincs mód.

Mivel a kártya felhasználási területei csak az év utolsó napjaira váltak egyértelművé, jelenleg országosan alig néhány étterem, uszoda vagy sportlétesítmény szerepel az elfogadóhelyek között.

Kevés a POS

A kártyás fizetéshez egyértelműen POS terminálra van szükség, ami a falusi vendéglátóhelyeken szinte alig akad. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010 során lendületesen bővült a kiskereskedelmi POS-hálózat különösen az év első és utolsó negyedében. Egy év alatt összesen 7324 POS terminált helyeztek ki a bankok az üzletekben, így az év végére a kiskereskedelemben lévő kártyaolvasók száma elérte a 73 516 darabot, ami 11 százalékos növekedés az egy évvel korábbi hálózathoz képest. A dinamikus fejlődés ellenére a hazai POS-hálózat elmarad a nyugat-európai országok átlagától. Különösen a kisebb üzletek ragaszkodtak a készpénzes fizetéshez a magas banki jutalékra, valamint a pénzhez jutás hosszú átfutási idejére hivatkozva.

A kormányzat azonban optimista, szerinte tágabb lesz a SZÉP kártyát elfogadók köre, mint az üdülési csekké volt. Ennek érdekében – és mivel nemzetgazdasági cél is a kártyás fizetés ösztönzése – a kormány támogatási rendszert dolgoz ki, hogy a kisebb turisztikai szolgáltatók kedvezményesen juthassanak a kártyás fizetéshez szükséges POS-terminálhoz. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a támogatás a terminált kihelyező bankoknak, a kártyát kibocsátó pénzintézeteknek vagy esetleg a kiskereskedelmi elfogadóhelyeknek jár majd.

A kkv vezetők nyilatkozatai alapján a cafeteria rendszer átalakítása jelentősen csökkentette azoknak a vállalkozásoknak az arányát, amelyek béren kívüli juttatást nyújtanak alkalmazottaiknak, de ezzel együtt is a vállalkozások többsége beépíti azokat a juttatási rendszerébe. A 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves kutatás azt mutatja, hogy az idén életbe lépő cafeteria szabályozások csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyik formáját nyújtani kívánják dolgozóiknak- - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Ez az elmúlt évek gyakorlata szempontjából az eddigi legalacsonyabb érték. Az étkezési hozzájárulás továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria elemek sorában, hiszen a vállalkozások 36 százaléka számol vele. A közlekedési hozzájárulást, mint a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatást a kkv-k negyede tervezi nyújtani dolgozóinak idén. Az egyre ismertebb és keresettebb Széchenyi Pihenő Kártyát a decemberi felmérés során már a harmadik leggyakoribb juttatási formaként jelölték a vállalkozások, minden 10. kkv számol vele 2012-ben.

És hol fizethetünk Erzsébet-utalvánnyal?

Az Erzsébet-utalvány esetében is az elfogadóhelyek körül vannak kérdések. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint aggályokat vet fel, hogy a Nemzeti Üdülési Kft. nemzetközi láncokat kizáró üzleti magatartása összhangban van-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénnyel. Kérdéses, hogy az uniós jogrend és annak szellemisége engedi-e a nemzetközi láncokat egyoldalúan kizáró magatartást az Erzsébet utalvány elfogadóhelyei közül. Az OKSZ több ajánlattal keresi meg az Erzsébet-utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-t, azt szorgalmazva, hogy folytasson tárgyalásokat a nemzetközi áruházláncokkal az elfogadóhelyi szerződésről. Az OKSZ közleménye szerint az Erzsébet étkezési utalványt elfogadó helyek listáján továbbra sem szerepel élelmiszert árusító nemzetközi üzletlánc, áruház (szupermarket, hipermarket, diszkont). Azt kéri, hogy a kibocsátó jelöljön ki a nemzetközi áruházak részére az érdemi tárgyalásokra időpontot és helyszínt, a kft. az érdemi egyeztetésre adjon felhatalmazást képviselőjének. A szövetség közleményében azt írta, hogy a tárgyalásra a szervezet tagjai, a nemzetközi áruházak bármilyen időpontot és bármilyen helyszínt elfogadnak, a szövetség bármely nemzetközi áruházlánc elérhetőségét kész megadni. Mint fogalmaznak, a hazai vállalkozások előnyhöz juttatását mindig elfogadja a szövetség, ha az nem ütközik a hazai, vagy a nemzetközi jog előírásaival, erre az Erzsébet-utalvány esetében is van lehetőség, amihez viszont nem kell kizárni a rendszerből a nemzetközi láncokat. A szövetség a közleményben emlékeztet, hogy az OKSZ korábban arról adott tájékoztatást, hogy a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. nem folytat tárgyalásokat a nemzetközi áruházláncokkal az elfogadóhelyi szerződésről. A kft. több nyilatkozatában ezt cáfolta, az OKSZ információi szerint azonban érdemi tárgyalás sehol sem folyt.