Február végén közel 20 ezer munkáltató több mint 800 ezer dolgozója rendelkezett SZÉP Kártyával. A bevezetés óta közel 80 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra, és 51 milliárd forintot már el is költöttek azokról a munkavállalók. Csak idén februárban 3,5 milliárd forint áramlott a gazdaságba a SZÉP Kártyákon keresztül, amelyet több mint 41 ezer helyen fogadnak már el a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint.

A vendéglátás zseb a legkedvelttebb

A SZÉP Kártyának a hazai kereskedelmi szálláshelyi bevételekben betöltött egyre erőteljesebb szerepét mutatja, hogy míg tavaly januárban a belföldi bruttó szállásdíj-bevételekből 2,9% volt a kártyával fizetett összegek aránya, addig 2013. januárra ez az érték már 15,6%-ra nőtt. A trendeket érzékelteti továbbá, hogy míg 2012 első két hónapjában 235 ezer munkavállaló igényelt SZÉP Kártya juttatást, addig idén január-februárban ez a szám már majdnem megduplázódott,  közel 400 ezer dolgozó kérte a cafeteria ezen formáját.

A feltöltések összege a tavalyi év hasonló időszakához képest a két és félszeresére emelkedett (2,9 milliárd forintról 7,3 milliárd forintra). A feltöltésekben továbbra is a vendéglátás zseb dominál, a források 65%-át erre kérték a dolgozók. A szálláshely zsebre a források ötödét, míg a harmadik, szabadidő zsebre a 15%-át töltötték fel az év első két hónapjában.

A 2013-as cafeteria toplista élmezőnyében

A SZÉP Kártya népszerűségét mutatja, hogy a 2013-as cafeteria toplistát az Étkezési Erzsébet-utalvány mellett a SZÉP Kártya különböző alszámlái vezetik. A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. kutatása szerint a munkáltatók többsége a dolgozók étkezését, pihenését, egészségmegőrzését és rekreációját támogatja a béren kívüli juttatásokkal.

A felmérés során megkérdezett cégeknek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tervei között szerepel az, hogy a SZÉP Kártya valamelyik alszámlájára fizet majd dolgozóinak. Az idén egyébként átlagosan 251 ezer forint éves keretösszeget biztosítanak a cégek cafeteriára, illetve béren kívüli juttatás céljára. A munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség. A válaszadók 11 százaléka viszont arról számolt be, hogy az idén növeli a keretösszeget, csak 2 százalékuk csökkenti, illetve 3 százalék megszünteti a juttatásokat.

Kedvezőtlen jelként értékelhető ugyanakkor, hogy a kisebb cégek nem gondolnak a béren kívüli juttatásokra. A K&H év elején publikált felmérése szerint például, míg tavaly a kkv-k 80 százaléka tervezte, hogy alkalmazottainak biztosít cafeteriát, az idén év elején ez az arány mindössze 47 százalék volt. A változásban valószínűsíthetően szerepe van annak, hogy az idén nőttek az ilyen juttatásokhoz kapcsolódó terhek. (A cafeteriára vonatkozó idei szabályokról a Piac&Profit összefoglalója innen érhető el.)