Tavaly október 17. és november 4. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. A célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított arra, hogy ne csak rendes munkaidőben történjenek ellenőrzések a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve munkaszüneti napon is.
Az eredmények nem túl reménykeltőek: az ellenőrzések a munkáltatók 84 százalékánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64 százalékát érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. A 2013-as adatokkal összevetve a jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve arányaiban nem változott jelentősen, mivel a 2013-as hasonló irányú célellenőrzés során az ellenőrzött foglalkoztatók 85 százalékánál állapított meg a munkaügyi hatóság valamilyen szabálytalanságot. A jogsértéssel érintett munkavállalók aránya kismértékben csökkent, mivel 2013-ban a munkavállalók 67 százalékát érintették a szabálytalanságok.
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 52 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis- és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 122 db figyelmeztetést adnak ki, továbbá 273 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 369 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozni. A célellenőrzés során egy alkalommal pedig harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai.
A célellenőrzés egyik tárgyát képező munkaidővel kapcsolatos intézkedések aránya 21 százalék volt. A munkaidővel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érintett. Elmondható, hogy a vagyonvédelem, kereskedelem és vendéglátás területén kellett több munkavállaló ellen elkövetett jogsértések miatt intézkednie a hatóság munkatársainak. Csupán egy esetben fordult elő, hogy egy feldolgozóipari cég több műszakos munkarendben dolgozó 150 munkavállalója nem kapott írásban munkaidő-beosztást Komárom-Esztergom megyében. Az építőiparban a célellenőrzés alatt nem voltak jellemzőek a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok, ez részben a munkaidő-nyilvántartások hiányának is köszönhető, így ugyanis a szabálytalanságok nehezen állapíthatóak meg.
Itt olvashatja szakértőnk írását arról, hogy mire kell figyelnie a munkaerő beosztásánál!
A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 35 százaléka a kereskedelmi ágazatból került ki. Magas volt az intézkedések aránya a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén is (18 és 15 százalék). A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok nem jellemzőek. A célellenőrzés alatt, csakúgy, mint 2013-ban, elenyésző számban kellett csak intézkedni a hatóság munkatársainak, és nem volt jelentős mértékű az érintett munkavállalók létszáma sem.
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (19 százalék). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9 százalékánál tártak fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép most is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 29 százalékát itt hozta a hatóság, ami az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 35 százalékát érintette. A többi feketén foglalkoztatott munkavállaló nagy része közel azonos arányban a kereskedelem, a vendéglátás és a vagyonvédelem területéről került ki. (16, 18, illetve 15 százalék).
2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött munkavállalói létszámból (4302 fő) 311 munkavállaló volt feketén foglalkoztatva (7 százalék), ez az arány idén kedvezőtlenebb volt, mivel az ellenőrzött 3873 munkavállalóból 342 munkavállalót érintett ez a szabálytalanság. (9 százalékot). A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések közel felét tették ki, és a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya vagy hibája is nagyobb számban fordult elő.
