Súlyos a helyzet Budapesten - kevés az eddigi válságkezelés

A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott válságkezelő intézkedésekről, valamint a „lex Parragh” néven is ismert KATA szabályozás módosítására tett 7+1 pontos javaslatról tartottak online kerekasztal beszélgetést a vendáglátóipari és turisztikai szakmai szervezetek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében. A résztvevők üdvözlik, de a külföldi turizmus szinte teljes visszaesése miatt nem tartják elegendőnek a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket és a tavaszihoz hasonló „kurzarbeit” jellegű bértámogatás bevezetését javasolják. 

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

(Fotó: Pixabay)

A megbeszélésen Nagy Elek, a BKIK elnöke meghívására részt vett

  • Gálpál Zoltán a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége),
  • Sárvári Deák Zsófia a MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége),
  • Deák Judit a Magyar Idegenvezetők Egyesülete,
  • Ganzer Gábor a MARESZ (Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége)
  • és Lázár Judit a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetége) képviseletében.
A résztvevők üdvözölték a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket, de azok mértékét a helyzet súlyosságához viszonyítva nem tartják elegendőnek, mivel meglátásuk szerint a budapesti turisztikai vállalkozások a külföldi vendégek hiányában tömegesen állnak a tönkremenetel szélén, ami több tízezer munkavállaló elbocsátásával járhat. A résztvevők további intézkedési irányok kidolgozásához a BKIK 5 pontos válságkezelő javaslatát jó kiindulási alapnak fogadták el. (Erről itt olvashat bővebben).
Miről döntöttek?
A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok bérleti díjából adandó kedvezményt az árbevétel-csökkenés arányában határozzák meg. Ennek feltétele, hogy a bérlőnél augusztus végéhez képest érdemi elbocsátások ne legyenek. A kedvezmény maximális mértéke 90 százalék. A fővárosi területeken a vendéglátóteraszok után fizetendő közterület-használati hozzájárulásból 2021. március 31-ig 90 százalékos kedvezményt adnak. A taxik drosztdíjaiból 70 százalék kedvezményt nyújtanak, úgy, hogy a csökkentést a jövő évi díjból vonják le.
Vezessenek be célzott fogyasztást ösztönző utalványokat 

Megállapították továbbá, hogy a budapesti turisztikai szektor helyzete súlyos, de azon belül differenciált a helyzet. Vannak olyan vállalkozások, akik a budapesti fogyasztók és az esetleg kedvezményekkel Budapestre vonzható vidéki és határon túli magyar turisták fogyasztására át tudják alakítani az üzleti modelljüket (jellemzően az olcsóbb vendéglők és szálláshely szolgáltatók), amihez a BKIK által javasolt célzott budapesti fogyasztást támogató utalványok jó eszközül szolgálhatnak. A vidékiek támogatott budapesti utazásai a jelenleg jellemzően megrendelés nélkül álló különjárati tevékenységet végző autóbuszos személyszállító vállalkozások egy részének is túlélést biztosító megrendeléseket adhat. (Hogy milyen helyzetben van nem csak a fővárosi, de a vidéki vendéglátószektor, arról itt írunk.)

Ugyanakkor a külföldi turisták fizetőképességére optimalizált magasabb színvonalú szolgáltatók esetében nem sok lehetőséget látnak a fogyasztásélénkítésre az érintett szakmai szervezetek. Előrejelzésük szerint márciusig ezeknek a turisztikai kapacitásoknak az üresen állásával kell kalkulálni, és javaslataik szerint a fővárosi és kormányzati segítségnek elsősorban a nyelveket beszélő, jól képzett turisztikai szakemberek legalább részbeni megtartását lehetővé tevő, a tavaszihoz hasonló, „kurzarbeit” jellegű bértámogatásnak kell lennie. Enélkül az adott vállalkozások szinte teljesen munkaerő nélkül maradhatnak, így a tavasszal várható nyitás esetén nem lesz képzett munkaerő, amivel újra tudnák indítani a szolgáltatást.

A résztvevők szerint a turizmusban a járványtól és a betegségtől való félelem az egyik legnagyobb visszatartó erő, ezért szükséges lenne intenzív kommunikációval felvilágosító munkát tartani, hogy a védekezési szabályok betartásával elkerülhető a fertőzés.

Egy forintból kettő

Nagy Elek, a BKIK elnöke a megbeszélésen ismertette, hogy a fent említett vállalkozásoknál is megfontolásra érdemesnek tartaná a keresletélénkítő támogatási lehetőségeket, hiszen a BKIK szakértői szerint a külhonban élő magyarok igényeinek felmérésével és kiszolgálásával alapos előkészítő munkával november végére kidolgozható a Diaszpóra Budapest Turisztikai Csomag, mely a jómódú, elsősorban Észak-Amerikában élő magyar származású embereket szólíthatná meg. Ha ezt a programot sikerülne jól kidolgozni és működtetni, akkor nagyjából 1 forint állami támogatás legalább 1, de inkább 2 forint plusz vásárlóerőt hozna Budapestre.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a budapesti válságkezelés finanszírozásáról kialakult a főváros és a kormány közötti vita pártpolitikai megosztottsággal terheli a sok tízezer budapesti munkavállaló megélhetését veszélyeztető kérdést, amiben inkább az összefogásnak lenne helye, és minden félnek a teherviselő képességének megfelelő összehangolt intézkedésekkel kellene a helyzet javítását szolgálnia.

A BKIK a pártpolitikai álláspontok közötti kompromisszum megtalálása érdekében javasolja a budapesti válságkezelés finanszírozásának kérdését objektíven mérhető, és minden fél által elfogadható matematikai számítások alapjára helyezni. A BKIK elfogadja és támogatja a Fővárosi Önkormányzat által nemrégiben nyilvánosságra hozott számítási módszertanát, mely az európai uniós válságkezelő források Magyarországnak jutó összegét lakosságarányosan osztaná el az ország régió között. Ez a számítási módszertan az Európai Unió támogatási politikájának eddigi módszertanához képest – mely a fejlett régióknak a lakosságarányukhoz képest jelentősen kisebb forrást biztosít – a budapesti vállalkozásoknak jóval több forrást biztosíthat.

A BKIK kezdeményezi ennek a számítási módszertannak a hazai támogatási teherviselésre történő kiterjesztését, ami kompromisszumos megoldást nyújthat a főváros és a kormány közötti vitára.

A BKIK számításai szerint a fővárosi és kerületi önkormányzatok éves összes költségvetési forrása nagyjából ezer milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy a kb. 1,8 millió budapesti lakosra fejenként 550 ezer forint éves önkormányzati kiadási keret jut. Eközben a kormányzat nagyjából 20 ezer milliárd forintos éves költségvetési főösszegből gazdálkodhat, ami 9,8 millió magyar lakosra vetítve kb. 2 millió forint per fő éves kiadási keretösszeget jelent. A két egy főre jutó költségvetési keretösszeg arányosításával objektíven, matematikailag ellenőrizhető módon 1:3,6-hoz arányszám jön ki, azaz egyszerűbben kb. minden 7 budapesti válságkezelésre elköltött kormányzati forinthoz 2 forinttal kell arányosan hozzájárulnia a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összességében.

180 milliárd támogatás ment a budapesti cégeknek 

A BKIK szakértői szerint március óta a kormányzat eddig országosan ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre a központi költségvetésből, amiből lakosságarányosan (1,8 millió/9,8 millió=18%) kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (gazdaság arányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint, de javasoljuk egységesen a lakosság arányos számolást mindenben). Ehhez az állami forráshoz az előzőekben levezett 3,6-os teherviselési arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan.

A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, így a kormányzat további támogatásai mellett a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak is összességében több tízmilliárd forintot kellene a bajban levő budapesti turisztikai vállalkozások megmentésére fordítaniuk. Ezek a számítások csak a nagyságrendek érzékeltetésére szolgálnak a kevés pontos rendelkezésre álló adat miatt. A cél nem a pontos összeg kiszámolása volt, hanem hogy a BKIK szakmai számításokon nyugvó kompromisszummal segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának objektív teherviselő képesség alapján történő lezárást. Pontos adatok szolgáltatása esetén ennél jóval pontosabb számítások is elvégezhetőek abban az esetben, ha a költségvetési keretösszegekből lakosságarányosan kiszámolt teherviselőképességet a felek elfogadják közös számítási módszertannak.

A kerekasztal résztvevői a KATA vitában egyhangúlag támogatták a BKIK 7+1 pontos KATA törvény módosító javaslatát és a 3 milliós, „lex Parragh” néven is ismert szabály visszavonását.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo