A nagy- és középvállalatok is érzékelik, hogy a BEPS szabályok következtében komoly változásokra kell felkészülniük, ugyanakkor jelentős bizonytalanságot is okoz a szabályozási környezet változása. A vállalati szféra véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy ki fogja viselni a BEPS változások költségeit; a cégek, a részvényesek, vagy a vásárlók. A várható költségek ellenére az üzleti szféra támogatja az egységes és hatékony globális adószabályozás kialakítását - derült ki az Euromoney Institutional Investor és az RSM közös felméréséből.
Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere szerint a középvállalatok számára jelentheti a legnagyobb kihívást, hogy a jelentős változás előtt álló nemzetközi adószabályozásnak és jogi előírásoknak megfelelően működjenek a jövőben. A BEPS által potenciálisan érintett cégek 75 százaléka már látja, hogy változtatnia kell például működési vagy cégstruktúráján, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak, de mindeddig csupán minden ötödik közepes méretű társaság változtatott működési keretfeltételein, vagy kezdett felkészülni a várható transzferárazási szabályokra. A BEPS által célként kitűzött, a káros adóelkerülés visszaszorítását biztosító elemek a magyar szabályozásban is fokozatosan megjelennek, év végéig több pontban várható újabb változás. A jövedelemadózásban a telephely szabályok szigorodása és az adóterhek adott országban történő megfizetése egyre erősebben kikényszeríthető elvárás lesz, a vállalkozásoknak ezeket is figyelembe véve, körültekintőbben kell tervezniük működési és terjeszkedési céljaik megvalósításakor, például telephelyük megválasztásakor.
A középvállalatok 40 százaléka arra számít, hogy adóterhei 10 százalékkal növekednek, míg közel harmaduk 10 százaléknál is magasabb növekedést valószínűsít. Emellett a compliance költségek legalább 10 százalékos növekedésével számol a vállalkozások kétharmada. A cégek több mint fele úgy gondolja, hogy a költségtöbbletet le kell nyelnie, azonban a költségnövekedés terhei a cégek harmada szerint a vásárlókra és a tulajdonosokra is hárulnak majd. Minden költségnövekedés és bizonytalanság ellenére a cégek közel 70 százaléka egyetért a BEPS céljával, miszerint egy egységes és hatékony adózási keretrendszer bevezetésére szükség van.
Fajcsák Gábor szerint a cégek ugyanakkor tartanak attól, hogy a BEPS szabályozási környezet sokkal kisebb mozgásteret hagy a vállalatoknak, több adózást érintő adminisztrációs feladattal és magasabb kettős adózási kockázattal jár majd. Ugyanakkor az új szabályok közötti verseny azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy az egyes államok csökkentik társasági adókulcsaikat, hogy vonzóbbá tegyék magukat, amely az effektív kulcs növekedése ellenében hathat.
A BEPS a vállalatok véleménye szerint egy fontos állomás ahhoz, hogy az adó a profit keletkezésének helyén kerüljön megfizetésre, s a nemzetközi versenytér kiegyenlítődjön. E rendszer kapcsán a cégek legfontosabb szempontjai; az egyszerűség, az átláthatóság és az üzleti alkalmazhatóság, s az értékelési rangsorban a költségek az utolsó helyre kerültek csupán.
