A vállalatok vezetőinek a béremelés mértékének meghatározásán túlmenően komoly dilemmát okoz a választható béren kívüli juttatások nagyságának tervezése - mondta el Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint megszűnnek azok az adó- és járulékkedvezmények, amelyek eddig segítették a béren kívüli juttatások alkalmazását, és ez az intézkedés érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, ahol jelentős forrásokat szántak a cafeteria rendszerük kidolgozására és működtetésére.

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a cégek csaknem harmada, 31 százaléka csökkentené jövőre a cafeteriát, átlagosan 24 százalékkal.

A választható béren kívüli juttatásokat az állami, önkormányzati szervek esetében alkalmazzák legkevésbé: jelenleg 43 százalékuk nem alkalmazza, 17 százalékuk pedig csak most tervezi bevezetését. Ezzel szemben az állami, önkormányzati tulajdonban levő vállalatoknál a legelterjedtebb, 85 százalékos az alkalmazásuk, sőt 30 százalékuknál a felhasználható keretek emelését tervezik.

Jobb helyzetben a külföldi tulajdonú cégek

A 100 százalékos magyar tulajdonú vállalatok mintegy harmadánál nincs cafeteria, további 3 százalék tervezi bevezetését. Azok közül a magyar cégek közül, ahol van választható béren kívüli juttatás, 15 százalék tervezi a juttatás szinten tartását, csaknem ugyanennyi a növelését, és 34 százalék a csökkentését.

A külföldi tulajdonú cégek 14 százaléka tervezi bevezetni a cafeteriát, további 21 százaléknál nincs ilyen juttatás. A cafeteriás cégek 14 százalékánál nem változik a juttatás összege, 30 százalékuk emeli, 21 százalékuk pedig csökkenti azt.

A DGS Global Research felméréséből az is kiderül, hogy a közüzemi szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek 46 százaléka tervez jövőre cafeteria-emelést, de a pénzügyi és ipari cégek között is az átlagnál magasabb, 30, illetve 22 százalékos a növelést tervezők aránya.