A nemzetközi gazdasági környezet (alapanyag árak, beszerzési nehézségek, illetve az építőipar energiaintenzív területei) kiemelten nagy kockázatot jelentenek a projektek kiszámíthatóságára és megvalósulására. Tetézi a helyzet összetettségét, hogy válságidőszakban általában több kényszervállalkozás jön létre, amikor más ágazatokból kieső szereplők, akár alkalmazottak indítanak új vállalkozásokat. Ezt láthattuk az elmúlt években is.

Az ágazatban foglalkoztatott több mint 270 ezer munkavállaló egy része – az ágazat megrendelés állományának csökkenése esetén – 2023-ban akár más szektorokban jelenhet meg új munkavállalóként. A céghálózatokat vizsgálva az is elmondható, hogy nagyon sok a leány- és testvérvállalkozás, azaz az építőipar korábbi szereplői is alapítanak újabb vállalkozásokat újabb profilokkal, szolgáltatásokkal.

„Az ágazat helyzetét tovább árnyalja, hogy soha nem volt még annyi felszámolás az ágazatban, mint a 2022-es évben. A 2171 eljárás közel háromszorosa a Covid előtt megszokott értéknek és a tavalyi, a már magas adatnak is közel duplája. A felszámolások számának növekedése, és ezzel párhuzamosan a hátrahagyott ki nem fizetett számlák hosszabb távon tovább rontják az ágazat stabilitását" – mondja Alföldi Csaba, az Opten elemzője. 

Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak reálértékben való csökkenése, illetve a keresleti oldal kivárása jól érzékelhetően visszavetette a piacot. A magas infláció és a hitelkamat még inkább visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet, épp úgy, mint a sok év óta előszőr megfigyelhető reálbér csökkenés.