Kevésbé tartanak a cégek a hagyományos értelemben vett ipari kockázatoktól, például a természeti katasztrófáktól vagy a tűzesetektől a cégek, ugyanakkor egyre jobban aggasztják őket az üzletmenet megszakadásával járó egyéb események, a piacukon kiéleződő verseny, valamint a kiberbiztonsági események - ezek a 2016. évi Allianz Kockázati Barométer fő megállapításai.

A felmérés eredményei szerint a vállalkozások változatlanul, immár negyedik éve az üzletmenet és az ellátási lánc megszakadását tekintik a legfenyegetőbb kockázatnak. Számos vállalat azonban amiatt aggódik, hogy az üzletmenet megszakadását okozó tényezők között az eddig jellemző anyagi károkozás helyett mindinkább előretörnek a nem fizikai jellegű kárforrások, vagyis a kibertámadások, a műszaki meghibásodások, vagy a geopolitikai bizonytalanság. Így, hatalmas ugrással, idén kerültek be először az Allianz Kockázati Barométer vezető három kockázatneme közé a piaci fejlemények a második, a kiberbiztonsági események pedig a harmadik helyen az európai cégek körében. A vállalatok szerint ráadásul ez utóbbi lesz a legjelentősebb hosszú távú kockázat az elkövetkező tíz évben. Ezzel szemben a természeti katasztrófák az előző évi felméréshez képest két hellyel visszaestek. A negyedik helyen állnak, ami annak tudható be, hogy 2009 óta nem keletkezett olyan kevés, természeti katasztrófából eredő kár, mint 2015-ben.

„A vállalati kockázati környezet is változik amiatt, hogy számos ipari ágazat gyökeresen átalakul” – fejtette ki az AGCS vezérigazgatója, Chris Fischer Hirs, majd hozzátette: „Az új technológiák, a fokozódó digitalizáció és a „dolgok internete” hatására megváltozik az ügyfelek viselkedése, az ipari tevékenységek és az üzleti modellek is, mivel a lehetőségek egész tárháza nyílik meg. Mindeközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új kihívásokkal az egész vállalat szintjén kell szembenézni” - vélekedett Például teljesen elképzelhető, hogy szinte a semmiből jelenik meg egy új versenytárs, ahogy ez a teljes iparágakat felforgató közösségi gazdaság térnyerésével történt. Más felmérések szerint a digitalizáció és a megosztás gazdaságának hatását egyre komolyabban veszik a vállalkozások (nem is ok nélkül félnek).

 

Itthon tűz és robbanás a fő kockázat

A kockázati jelentés szerint Magyarországon a tűz és a robbanás, a természeti katasztrófák, valamint az üzemszünet és az ellátási lánc zavarai tűnnek a legveszélyesebb kockázatnak a cégvezetők számára. (Nem ok nélkül félünk a természeti katasztrófáktól sem.) A top 10 félelem közé tavaly óta több új elem került be, például a makrogazdasági fejlemények, a jogszabályi változások, az emberi mulasztással és minőségi hiányosságokkal összefüggő kockázatok. Idén kikerültek a top 10-es listából a hírnév és márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek, s a válaszok alapján a magyar cégek kevésbé tartanak a kiberbűnözéstől, valamint az egészségügyi problémákkal, járványokkal kapcsolatos kockázatoktól. A terrorizmussal kapcsolatos félelmek pedig ugyanolyan szinten maradtak.

Forrás: Allianz Global Corporate & Specialty
Az adatok százalékban kifejezve jelzik a releváns válaszok arányát. A válaszadók több választ is megjelölhettek.

Állandó a versenyfutás

Az európai válaszadók több mint egyharmada (34%) a piaci fejleményeket – például a kiélezett versenyt vagy a piaci stagnálást – a 2016-ban várható legjelentősebb három üzleti kockázat között említette, így ez a felmérésbe újonnan bekerült kategória rögtön a második helyen nyitott az összesítésben. Különösen nagy az aggodalom a piaci fejlemények iránt a gépiparban, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban, a feldolgozóiparban, a hajózási és tengeri szállítási szektorban, a gyógyszeriparban és a közlekedési ágazatban, ahol ez a kockázatnem szintén a bekerült a három vezető kockázat közé. Európában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az afrikai és közel-keleti régióban ráadásul az első két veszély között szerepel.

Számos vállalkozás szembesül egyre több olyan kihívással, amely nyereségességét fenyegeti, sőt, akár üzleti modellje életképességét is kétségbe vonhatja. „A vállalkozásoknak mindig ébernek kell lenniük, újabb és újabb termékekkel, szolgáltatásokkal vagy megoldásokkal kell előhozakodniuk, hogy az ügyfelek látóterében maradjanak, és helyt álljanak a mostani gyorsan változó nemzetközi versenyhelyzetben” - állapította meg Bettina Stoob, az AGCS innovációs vezetője. (Most már ugyanis az egész világ a versenytárs.) „Az innovációs ciklusok egyre rövidülnek, a piacra lépés akadályai leomlanak, a digitalizáció fokozódik, az új, forradalmi technológiák pedig gyorsan terjednek, miközben agilisebbnek tekinthető induló vállalkozások szállnak ringbe.” A vállalkozásoknak ugyanakkor a változó vagy hatályos jogszabályokat, szigorodó biztonsági előírásokat, illetve import- vagy exportkorlátozásokat is be kell tartaniuk. (A magyar vállalatok naponta hetvenmillió forintot buknak az Oroszországgal szemben bevezetett - és a Moszkva által viszonzott kereskedelmi korlátozások miatt.)

Egyre kifinomultabbak a kibertámadások

Szintén egyre nagyobb fejtörést okoznak a vállalatok számára a világ minden táján a kiberbiztonsági események, köztük a kiberbűncselekmények és az adatokat érintő támadások, illetve a számítástechnikai meghibásodások is. A kiberbiztonsági eseményeket az előző évhez képest 11 százalékponttal gyakrabban említették az európai cégvezetők, így a tavalyi ötödik helyről most először bekerültek a három vezető kockázatnem közé (a válaszadók 28%-a említette). Öt éve, az első Allianz Kockázati Barométerben még a válaszok mindössze 1%-ában szerepeltek kockázatként és Magyarországon ez a kockázati tényező még mindig nem került be a tíz vezető üzleti kockázat közé.

A válaszadók úgy vélik, hogy a kiberbiztonsági események után a vállalkozásokat érő gazdasági veszteség fő oka a hírnév romlása (69%), majd az üzletmenet megszakadása (60%) és az adatokat érintő támadásból eredő felelősségi kárigények (52%) következnek. Az Allianz Kockázati Barométer szerint a vállalatokat növekvő aggodalommal tölti el, hogy a kibertámadások egyre kifinomultabbá válnak. „A hackertámodások mind célirányosabbak lesznek, hosszabb ideig tartanak, és folyamatos behatolással járhatnak” – magyarázza Jens Krickhahn, az AGCS kiberbiztosítási szakértője. A kibertámadások ugyan egyre gyakoribbak és súlyosabbak, a vállalatoknak azonban a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban a működési hibák következményeit sem szabad alábecsülniük. „Egyszerű műszaki hiba vagy felhasználói tévedés is súlyos üzemkiesést okozhat az informatikai rendszerekben, ezzel megszakítva az ellátási láncokat vagy a termelést” – nyilatkozta Volker Muench, az AGCS vagyonbiztosítási szakértője. „Az üzletmenet kibertámadás miatti megszakadásának megelőzéséhez korai figyelmeztető és hatékonyabb ellenőrző rendszerekre van szükség” – jelentette ki Jens Krickhahn.

Nagyok a kihívások

A kockázatforrások rangsorát változatlanul, immár negyedik éve az üzletmenet megszakadása vezeti a nemzetközi kutatásban: az Allianz Kockázati Barométer szerint a válaszadók 38 százaléka említette ezt a kockázatnemet. Az üzletmenet megszakadása valóban egyre nagyobb károkat okoz a vállalkozásoknak, jellemzően a teljes kár jóval nagyobb hányadát teszi ki, mint egy évtizede, és gyakran még a közvetlen dologi kár mértékét is meghaladja, ahogy azt az AGCS biztosítási kárigényekről készített elemzése kimutatta. A válaszok arról tanúskodnak, hogy a vállalatok az üzletmenet megszakadásának fő okozójaként a természeti katasztrófától tartanak (51%), amelyet szorosan követ a tűzeset/robbanás (46%). A felmérés azonban megállapította, hogy a multinacionális vállalatok e tekintetben a geopolitikai bizonytalanságtól is tartanak, mivel a háború vagy zavargás kihathat ellátási láncukra, alkalmazottaik vagy eszközeik pedig terrorcselekmények áldozatául eshetnek.

„A vállalkozásoknak több olyan tényezőre kell számítaniuk 2016-ban és az azt követő időszakban, amely megszakíthatja az üzletmenetüket” – közölte Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja, hozzátéve: „A globalizáció, a digitalizáció és a technológiai innováció erősödő hatása lényeges kihívásokat tartogat.”