A megoldás: ergonómia és rendszeres mozgás

A Personal Best Mozgásszervi rendelő ügyvezetője szerint a „sárga jelzésekből” (mint a nyaki merevség vagy a nap végére erősödő hátfájás) nem törvényszerű, hogy „piros”, azaz munkaképtelenséget okozó állapot legyen.

Pethő Krisztián a megelőző intézkedések között említette a munkakörnyezet optimalizálását, a rövid, napi munkába illeszthető mozgást és a szakértői állapotfelmérést: „Olyan egyszerű lépések, mint a monitor magasságának beállítása vagy a laptopemelő használata, évekkel elodázhatnak egy komolyabb bajt. Meg kell tanítani a kollégákat arra, hogyan állítsák be a munkaállomásaikat, mi a számukra ideális pozíció. A dolgozók jelentős része (31–38%) nyitott a napi szintű, pár perces átmozgatásra. A standardizált megoldások kevésbé hatékonyak, fontos a kockázatok feltárása és a célzott, egyénre szabott segítség.”

A szakértő kiemelte, hogy a mozgásszervi problémák már egyre fiatalabb korban jelentkeznek.

„Ma már nem feltétlenül csak a 40 pluszosokat érinti a probléma, hanem a 30 pluszosokat, és lassan a 20 pluszosokat is. A jövő gerincbetegei azok, akik a jelenben a TikTokot pörgetik. A 18–30 éves korosztályban már a leggyakoribb orvoshoz fordulási ok szintén a gerincproblémákhoz köthető.”

Mit tehetünk vállalati szinten a megelőzésért?

A legnagyobb hiba, amit egy vállalat elkövethet, ha ad-hoc megoldásokkal próbálja orvosolni a bajt. „Gyakran látjuk, hogy a cégek beruháznak drága székekre vagy irodai jógára, mégsem csökken a táppénzes napok száma. Miért? Mert mérés nélkül sötétben tapogatóznak. Addig nem látjuk a fától az erdőt, amíg nincs pontos képünk az állomány valós fizikai állapotáról” – hangsúlyozza a szakértő.

„A felmérés nem egy pluszfeladat, hanem az iránytű. Csak erre alapozva lehet olyan stratégiát építeni, ami valóban megtérül, és ami megvédi a munkavállalót a későbbi munkaképtelenségtől.”