Magyarországon dübörög a kockázati tőke, igaz, erősen állami hátszéllel: az első negyedévben 39 vállalkozás kapott összesen 1,347 milliárd forintot. Eközben a 2010-es Jeremie-befektetésekből már megindultak a kiszállások, eddig biztató eredménnyel. De a független külső vevők nem tolonganak a magyar piacon.
Évek óta egymást tapossák a pénzügyi befektetők, akik gyors sikert és nagy hasznot remélnek feltörekvő cégek ötleteiből. Mellettük azonban megjelent egy újabb kör, a stratégiai befektetők csoportja. Ők olyan szolgáltatók, gyártó vállalkozások, amelyek a hagyományos működésükből kilépve – vagy azzal párhuzamosan – nyitnak a startupok felé.
„Nem kell mindig nagy durranás”
Bonyhádi Gábor és csapata elsőként hozta be Magyarországra a gerillamarketinget, és használt vírusvideókat vagy felhőalkalmazásokat a céges kommunikációban. Ennek ellenére a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja mégis inkább abban hisz, hogy nem a nagy durranások, hanem a folyamatos, jó munka hoz áttörést a céges kommunikációban.
Homok, az új arany
A levegő, a víz és a tápanyagdús termőföld után a homok a legértékesebb erőforrásunk. Szinte mindenhez felhasználjuk: betonhoz, üveghez, elektromos készülékek gyártásához. Többet fogyasztunk belőle, mint a kőolajból. Annyira természetesnek vesszük, hogy van, hogy elfelejtjük: ezt a természeti erőforrást (is) rohamos gyorsasággal éljük fel.
Amikor lemerül az aksi
Az elmúlt években kevés olyan látványos kiégést láttunk, mint Elon Musk burn out szindrómáját. A Tesla-vezér nagy bajban van nemcsak lelkileg, üzletileg is: a befektetők lecserélnék, a cég részvényei szabadesésbe kezdtek. Egy vállalat életében az egyik legveszélyesebb fejlemény, ha a vezető lemerül, mint az aksi.
