hirdetés

Palira vett fogyasztó

A szemünk nem képes a másodpercek tört részéig látott filmkockákat érzékelni a mozgó képsorokban, ám tudatalattinkba eljut a látvány. Ezt mindig is kihasználták az élelmes marketingesek. Sok évtizedes története van a fogyasztók burkolt manipulálásának, amely máig nem ment ki a divatból.
hirdetés

Kép:Fotolia

A Columbo tévésorozat 1973-ban készült Double Exposure című epizódjában a cselekmény szerint a gyilkos a popcorn képét vágta be a moziban vetítendő film kópiájába, hogy a kiszemelt áldozat az adott pillanatban hirtelen megéhezzen, és kimenjen a vetítőteremből a büfébe pattogatott kukoricát venni. Az ötlet valós kísérletből származik: az 50-es években James Vicary vizsgálta egy New Jersey-i moziban, vajon a Picnic Storm című film kópiájába rejtett, éhséget keltő képekre reagálnak-e a nézők. Reagáltak. A mozi popcorneladásai 57 százalékkal, kólabevételei 18 százalékkal nőttek. Az esetről sajtótájékoztatót tartott 1957-ben Washingtonban, és behívták bizottsági meghallgatásra a Szenátusba. A tévécsatornákat tömörítő National Association of Broadcasters azonban csalásnak nevezte Vickary akcióját.

John Carpenter Elpusztíthatatlanok (1988) című horrorfilmjében, a reklámügynökségről szóló Agency (1980) kanadai thrillerben, a Harcosok klubjában (1999) vagy az X-Akták széria Blood (Vér) című epizódjában a cselekmény az ingerküszöb alatti vizuális információk körül forgott.

Makulátlan elmék örök ragyogása

Becslések szerint évente 30 ezer reklámot sugároznak a televíziók világszerte, s a nagy képözön „érzéketlenné” teszi a nézőket, figyelmeztetnek pszichológusok. Következésképp nagyobb ingerekre van szükség ugyanolyanszintű hatás eléréséhez.

Nemcsak a szemnek, a fülnek is
A „fény- és hangmarketing” miatt előfordulhat, hogy jóval több áruval állunk sorba a kasszánál, mint ahogy azt a bevásárlási listával a kézben terveztük. Az áruházak manipulációs technikái viszonylag közismertek.
Felmérések szerint a vásárlási döntések háromnegyede a polcok előtt történik, így a vevő figyelmének megragadásáért fokozott erőfeszítéseket tesznek a kereskedők. Idetartozik a kiemelt termék felhalmozása a polcsor végén külön (az úgynevezett másodlagos kihelyezés), a polccsík, amely az akciós árakat hirdeti. A szemmagasságban lévő polcokra is alapos átgondolás után kerülnek a termékek, és a bolt elrendezése (a zöldségosztály van a bejáratnál, mert a friss illatok vásárlásra sarkallnak) sem véletlen.
Rejtettebb befolyásolást jelent a zenék megválogatása: egy vizsgálat kimutatta, ha francia zene szólt a szeszes italok osztályán, aznap a megvásárolt borok 77 százaléka francia volt. Ha német sláger szólt, 73 százalékban német italokat vettek. Az USA-ban gyakran a bolt törzsközönségének ízléséhez szabják a felcsendülő nótákat. Az ilyesfajta trükkök azért is fontosak, mert sok kereskedelmi lánc már nem tud új boltok nyitásával terjeszkedni, így a meglévő egységek forgalmának felpörgetése az egyetlen mód a növekedésre. Felismerve a piac korlátait, a nyugati áruházak már a 90-es évek közepén éltek ilyen eszközökkel, s a vásárlók szemmozgását is elemezték számítógépekkel.
A modern orvostudományi eszközök alaposan ki tudják elemezni a szubliminális ingerbefogadás élettani hatásait. A bőr elektromosságának változásait, a pupilla tágulását, az agyi ingerületek alakulását ma már pontosan képesek mérni. Dr. Howard Shevrin, a Michigani Egyetem kutatója a koponyára erősített elektródákkal azt tapasztalta, hogy a negatív szavak erősebb agyhullámokat generálnak, ami viselkedésbeli változásokhoz is vezethet.

Amint a (Steve) Roper Group Inc. 1992-es kutatásából kiderült, a megkérdezett amerikaiak 57 százaléka hitt benne, hogy a média szubliminális stimulációnak teszi ki őket, csak 12 százaléka vélekedett úgy, hogy „szinte sohasem” történik ilyesmi. Holott az USA-beli tömegkommunikációt államilag felügyelő Federal Communications Commission (FCC) 1974-ben kimondta, hogy az ilyen képek közvetítése „nem összeegyeztethető a sugárzási engedély kötelezettségeivel”. A tiltás azonban jogilag nem kötelező érvényű, vagyis a törvény-végrehajtási szervek nem tehetnek semmit a bújtatott üzenetek ellen. 1984-ben egy kongresszusi meghallgatáson Howard Shevrin moratóriumot szorgalmazott az ilyen képfajtákra. De az Amerikai Reklámügynökségek Szövetsége lobbizásának köszönhetően nem született ilyen tilalom, mondván az ingerküszöb alatti vizuális ingerek „valószínűtlen, hogy hatást gyakoroljanak” az emberekre.

A 2000-es amerikai elnökválasztás idején egy Bush mellett szóló tévéreklámban a megjelenő „bureaucrats” (bürokraták) szóból egy filmkocka erejéig csak a vége volt látható („rats”, vagyis patkányok), ami már szubliminális sugallás. Az FCC megvizsgálta az esetet, de nem rótt ki bírságot.

Összeesküvés-elméletek

A rejtett jelenségek természetüknél fogva melegágyai a paranoid elmék teóriáinak. Amerikában egyesek a tömeges elhízást, mások a lakosság eladósodását is a reklámok tudatalatti stimuláló hatásával magyarázzák. A legszélsőségesebbek azt vallják, hogy a gazdagok szubliminális manipulálással igyekeznek szegénysorba taszítani a tömegeket, s a vagyoni egyenlőtlenségeket – az amerikai társadalom 40 százaléka a javaknak mindössze a 0,2 százalékát birtokolja – is e titkos taktika eredményének látják.

Tudatunk észrevétlen megbűvölése olyannyira valós dolog, hogy annak kollektív következményei is lehetnek. 2007-ben dr. Ran Hassin a jeruzsálemi Hebrew Egyetemen vezetett kísérletet, amelyben a palesztin–izraeli konfliktusról ellentétes nézeteket vallókat faggattak. A komputeren kitöltendő kérdőívben szubliminális módon – 16 ezredmásodpercig – az izraeli zászlót tüntették fel, többször is. Mindezt nem sokkal a választások előtt. Később telefonon ellenőrizték, hogy kire szavaztak az érintettek. Érdekes változást tapasztaltak: az urnák előtt a polarizált politikai spektrum mindkét szélén lévők egyaránt a közép felé húztak. A tudósok ezzel bizonyították be, hogy a szubliminális információközlés a gondolkodást és a voksolást is képes befolyásolni, s végső soron hathat a társadalmi és politikai közéletre

hirdetés

Véleményvezér

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Elsősorban a tartós élelmiszer és a vegyiáru az, amit ma már jóval olcsóbban lehet megvásárolni nyugaton, mint nálunk.
Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo