Komoly elmaradásban vannak a magyar vállalkozások az uniós kkv-kal szemben. „Jobban megnézve az Európai Uniós kkv-szabályozás árbevétel és létszám limitjeit, jól látható, hogy minden szegmensben 1 alkalmazottra évi 200 ezer eurós árbevétellel számolnak. Sajnos a hazai környezet ezt a létszámarányos árbevételt még messze nem teszi lehetővé, bár az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékos fejlődés volt az 1 főre jutó árbevételeket vizsgálva” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Vélhetően a hazai vállalkozások jelentős része megelégedne az évi 200 ezer eurós – azaz cirka 63 millió forintos – 1 alkalmazottra jutó árbevétellel, de a hazai középérték csak 15 millió Ft körül van, így valahol ez tekinthető egyfajta viszonyítási alapnak. Ezt a 15 millió forintos értéket is többnyire az elaprózódott cégstruktúrának köszönhetjük, hiszen a mikrovállalkozásokat leszámítva már jóval elfogadhatóbb létszámarányos árbevételeket kapunk.
Az eltérő ágazati mutatók miatt a vállalkozásoknak célszerű saját céljaikat mindig az ágazatuk adatai alapján kitűzni, és saját eredményüket is az ágazati adatok alapján visszamérni. A szektorok termelékenysége ráadásul időről időre változik, így egy látszólagos abszolút értékben vett pozitív eredmény relatív értelemben lemaradást, és végeredményben piacról kiszorulást is jelenthet.
Az eszközparktól és ágazattól függetlenül az 1 főre jutó árbevétel mégiscsak valahol azt mutatja, hogy mennyire hatékonyan dolgoztat a vállalat egy-egy alkalmazottat, így a hazai fejlődés e mutató tekintetőben bizakodásra ad okot. A mikrovállalkozásoknak is természetesen megvan a maguk szerepe a gazdaságban, de az ebben a szegmensben mutatkozó alacsony termelékenységi adatok is azt jelzik, hogy a teljes gazdaság fejlődéséhez feltétlen szükségesek a tőkeerősebb vállalatok is.
