A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tervei szerint az idén várhatóan 100 milliárd forinttal nő a bank nettó hitelállománya - mondta Baranyay László elnök-vezérigazgató az MFB sajtótájékoztatóján. Bár az elmúlt évet az MFB 17,4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta, a fejlesztési bank tőkehelyzete stabil, likviditási tartalékai megfelelőek, a bank minden lehetséges eszközével arra törekszik, hogy saját hitelprogramjaival segítse a gazdasági növekedés beindulását.
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A banknál arra számítanak, hogy a második félévben már beindul a növekedés; jelentős projektek indulnak, például az energetika terén, illetve egyes infrastrukturális beruházásokat is megkezdenek tudósított az MTI az elnök-vezérigazgató beszámolójából. A második félévben induló nagy beruházásokat, várható infrastrukturális projekteket az MFB saját hitelprogramjai révén is támogatni kívánja, ősztől például szeretnék kibővíteni az agrárhitel-programjukat, és konstrukcióikkal az új projektekben is részt kívánnak venni.
Az MFB bruttó hitelállománya tavaly, az előző évi 941,55 milliárd forintról mintegy 10 százalékkal 847,07 milliárd forintra mérséklődött. Ezen belül a refinanszírozott hitelek állománya a 2011-es 339,99 milliárd forintról 324 milliárd forintra esett. Az elnök-vezérigazgató szerint a tavalyi, összességében veszteséges mérleghez hozzájárult a magyar gazdaság múlt évi helyzete, a vállalatok szerény hitelkereslete, de még az önkormányzatok adósságának állami konszolidációja is negatívan hatott a bank teljesítményére.
Mi lesz a takarékokkal?
Baranyay László kérdésre válaszolva kiemelte: a parlament által elfogadott takarékszövetkezetekről szóló törvényt minden érintett szereplőnek be kell tartania. Most az MFB előtt is az a feladat áll, hogy a kijelölt integrációs modell, stratégia szerint a meghatározott határidők alapján megvalósítsa az előtte álló teendőket. Az MFB tavalyi, Takarékbankban szerzett tulajdonrésze miatt az Európai Unió "kétszer is bejelentkezett", kifogással élt. Emögött a vezető által közöltek szerint az húzódik meg - bár erről még vitában állnak az EU-val -, hogy az uniós szervek úgy vélik, az MFB ezzel az akvizícióval a kereskedelmi bankok számára versenytársként jelent meg a magyar pénzpiacon.
A bank mérlegfőösszege tavaly az előző évi 1372,2 milliárd forintról 1102,9 milliárd forintra zsugorodott.Ezzel együtt az elnök-vezérigazgató szerintt a hazai banki rangsorban az MFB a mérlegfőösszeget tekintve a 9. helyet, a saját tőkét nézve a 3. helyet foglalja el, sőt, a vállalati hitelezésben az MFB részaránya 11,5 százalékról szerény mértékben, de emelkedett is, 11,6 százalékra.
Hosszú még az út a válság végéig
A bizonytalan világgazdasági kilátásokkal összefüggésben az MFB elemzői óvatos prognózist fogalmaztak meg legutóbbi makrogazdasági kitekintőjükben: rekord alacsony infláció mellett a GDP fél százalékkal bővülhet az idén.
