Az uniós jogszabályok alapján a kártérítés akkor is jár, ha a társaság “túlfoglalta” a járatot és valakinek, akinek a foglalását visszaigazolták, nem jut hely. A kártérítésért egyébként az eset évének végétől számítva 3 évre visszamenően folyamodhatunk – és akkor is, ha a késés uniós repülőtérről az EU-n kívüli célállomásra tartva keletkezett.
A légitársaságoknak csak “rendkívüli körülményekre” hivatkozva van joga megtagadni a kártérítést. Ilyen körülménynek számít a sztrájk, a terror-fenyegetés vagy a viharos időjárás – de nem tekinthetők annak a műszaki problémák.
Az utasnak első lépésben igényével a légitársasághoz kell fordulnia s annak 28 napja, de legfeljebb két hónapja van a válaszadásra. Amennyiben az utas igényét elutasítják, egyeztető testülethez fordulhat olyan országokban, ahol ilyen van.
A másik lehetőség: erre szakosodott inkasszó-cégek (mint a Flightright, a Fairplane vagy az Euclaim), amelyek tekintélyes, átlag 30 százalékos jutalék fejében behajtják az utas követelését. Oldalaikon előre ki is számolható, milyen összeget lehet a légitársaságtól követelni – illetve, hogy van-e egyáltalán esély az igény kielégítésére.
E vállalkozások az utas felhatalmazásával, szakosodott jogászokkal dolgoznak – ám mégsem biztos, hogy mindig megalapozottan utasítják el egy ügy képviseletét. Vannak egyébként olyanok is, akik mintegy megveszik a követelést, azt azonnal kifizetik – ezért viszont annak 40 százalékát vonják le...
Amennyiben hiszünk igazunkban és sajnáljuk a magas jutalékot, marad saját ügyvéd megbízása – legalábbis olyan esetekben, amikor biztosnak látszik a siker. Ügyvédünk be tudja hajtani a kártérítést, adott esetben a szállás- és közlekedési költségeket, és még pénzbe sem kerül: díját a pervesztes légitársaság fizeti.
Nem érdektelen tudni a Ryanair eljárását: a kisbetűs utazási feltételek között szerepel, hogy az utas nem érvényesítheti kártérítési igényeit harmadik félen keresztül. A jogi szakvélemény szerint ilyen tilalomra nincs lehetőség.
(Forrás: Stiftung Warentest)