A külföldi menedzserek által vezetett hazai vállalkozások rendre hozták a befektetők elvárásait, míg azok a cégek, amelyek élén magyar vezetők álltak, közel sem váltották be ilyen arányban a hozzájuk fűzött reményeket. A megállapítás Tánczos Pétertől, az Euroventures egyik tulajdonosától és ügyvezetőjétől származik. A kockázati tőketársaság megvizsgálta az eddigi befektetéseit, és kiderült: a sikeres beszállások jelentős százalékánál a cégvezető számára nem volt ismeretlen a bukás.
„A szakértelem, a mobilitás, az elkötelezettség, valamint az önbizalom terén kerestük az okokat. Ez utóbbi kapcsán megmutatkozott többek között az is, hogy míg a magyar menedzserek többsége kudarcként éli meg a bukást, a külföldi vállalkozók büszkék arra, ha pályafutásuk során találkoztak már a sikertelenséggel. Nem titkolják, ha előfordult, hogy egy projektet vagy céget nem tudtak sikerre vinni. Tényként feltüntetik ezt az önéletrajzukban a szakmai tapasztalatok között” – mondta a szakember egy konferencián.
Mindenki bukhat egyszer vagy akár többször, függetlenül attól, hogy keményen dolgozik. A háttérben állhat rossz stratégia, esetleg hibás üzleti elképzelés vagy hiányos piacismeret. Ez még önmagában nem probléma, amennyiben sikerül felállni, és a megfelelő tapasztalatokat levonni. A bukás ugyanis magában hordozza a tanulást, így jó eséllyel, legközelebb sanszosabb a siker. „Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia” – mondta Thomas J. Watson, az IBM alapítója.
A kudarc kezelésének 5 elve
1. Ne féljünk a kudarctól!
Az tud lovagolni, aki már legalább hétszer esett le a lóról, mondják. A lényeg, hogy mindig vissza kell ülni. A megállapítás az üzleti életben is megállja a helyét. Vannak, akik annyira félnek a kudarctól, hogy inkább elkerülik a kihívásokat. Pedig hibázni nem bűn. A sikertelenség ugyanis azt jelenti, hogy valami olyat próbálunk, ami a határainkat feszegeti. Ha próbára tesszük a képességeinket, a tudásunkat, a holtpont egyre odébb kerül. Az okos nem elmenekül a kudarctól, hanem hasznosítja a tapasztalatokat, így jutva egyre előrébb.
2. A bukás nem egyenlő a sikertelenséggel
A vállalkozói lét velejárója a frusztráció és esetenként a sikertelenség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi nem sikerülhet, csupán az adott dolog, az adott formában, az adott módon nem vált be. Sok vállalkozó ezt személyes kudarcként éli meg, úgy érzi: nem képes sikerre vinni a céget. Pedig hatalmas, piacvezető vállalatok és a világ leggazdagabb emberei is ismerik a bukást. Thomas Edison példája is mutatja: a legsikeresebb emberek büszkék a bukásaikra. Vállalkozóként pedig éppúgy hozzá kell szokni a kudarchoz, mint a sikerhez.
3. A bukás alázatra tanít
Egyetlen stratégiai terv, üzleti elképzelés sem lesz azonnal tökéletes. Állandóan kell javítani, módosítani a felmérések, vevői visszajelzések, partneri vélemények, a munkatársak észrevételei alapján. A visszacsatolás segít építkezni, ám alázatra van szükségünk ahhoz, hogy elfogadjuk, mások talán jobban látják, mint mi. A bukás ennek jó tanítómestere, képessé tesz bennünket arra, hogy felállva jobb vállalkozást építsünk. A vállalkozók többsége magabiztos ember. Bizonyos esetekben épp erre a jellemvonásra van szükségük a sikerhez, máskor pedig az alázatra. Alakítsuk ki magunkban mindkét képességet, és állítsuk a vállalkozásunk szolgálatába.
4. Túl kell lépni a kudarcon
Ha elsőre nem sikerül, meg kell próbálni újra és újra, de fel kell ismerni azt a pontot is, amikor váltani kell. Amiről egyértelműen kiderült, hogy nem működik, azt ne erőltessük, inkább az új stratégia vagy termék kidolgozására koncentráljunk. A próbálkozás hasznos, de ne féljünk a sikertelen projekt elengedésétől se! Ne feledjük: attól még, hogy feladunk egy ötletet, egy üzleti tervet vagy egy stratégiát, nem kell feladni a vállalkozást! A Microsoft például 2010-ben dobta piacra a Kint, a saját fejlesztésű, elsősorban a fiatalabb korosztálynak szánt telefonját, majd 48 nappal később visszahívta a terméket.
5. A bukás átmeneti
A végső bukás egyedül akkor következik be, amikor valaki nem próbálkozik újra. Az a vállalkozó, aki felismeri a hibát, és megpróbálja kijavítani, esélyt kap arra, hogy sikeres üzletember legyen. Aki feladja, más munka után kell, hogy nézzen.
