Nem szégyen a kudarc!

Valljuk be, vállalkozóként szinte valamennyiünknek volt már rossz húzása, ám ez egyáltalán nem baj, ha jól hasznosítjuk a bukásból levonható tanulságokat. Kockázati tőkebefektetők számára például akár előnyt is jelenthet a tapasztalat.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A külföldi menedzserek által vezetett hazai vállalkozások rendre hozták a befektetők elvárásait, míg azok a cégek, amelyek élén magyar vezetők álltak, közel sem váltották be ilyen arányban a hozzájuk fűzött reményeket. A megállapítás Tánczos Pétertől, az Euroventures egyik tulajdonosától és ügyvezetőjétől származik. A kockázati tőketársaság megvizsgálta az eddigi befektetéseit, és kiderült: a sikeres beszállások jelentős százalékánál a cégvezető számára nem volt ismeretlen a bukás.

A bukás csak akkor végleges, ha feladod

„A szakértelem, a mobilitás, az elkötelezettség, valamint az önbizalom terén kerestük az okokat. Ez utóbbi kapcsán megmutatkozott többek között az is, hogy míg a magyar menedzserek többsége kudarcként éli meg a bukást, a külföldi vállalkozók büszkék arra, ha pályafutásuk során találkoztak már a sikertelenséggel. Nem titkolják, ha előfordult, hogy egy projektet vagy céget nem tudtak sikerre vinni. Tényként feltüntetik ezt az önéletrajzukban a szakmai tapasztalatok között” – mondta a szakember egy konferencián.

Mindenki bukhat egyszer vagy akár többször, függetlenül attól, hogy keményen dolgozik. A háttérben állhat rossz stratégia, esetleg hibás üzleti elképzelés vagy hiányos piacismeret. Ez még önmagában nem probléma, amennyiben sikerül felállni, és a megfelelő tapasztalatokat levonni. A bukás ugyanis magában hordozza a tanulást, így jó eséllyel, legközelebb sanszosabb a siker. „Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia” – mondta Thomas J. Watson, az IBM alapítója.

A kudarc kezelésének 5 elve

1. Ne féljünk a kudarctól!

Az tud lovagolni, aki már legalább hétszer esett le a lóról, mondják. A lényeg, hogy mindig vissza kell ülni. A megállapítás az üzleti életben is megállja a helyét. Vannak, akik annyira félnek a kudarctól, hogy inkább elkerülik a kihívásokat. Pedig hibázni nem bűn. A sikertelenség ugyanis azt jelenti, hogy valami olyat próbálunk, ami a határainkat feszegeti. Ha próbára tesszük a képességeinket, a tudásunkat, a holtpont egyre odébb kerül. Az okos nem elmenekül a kudarctól, hanem hasznosítja a tapasztalatokat, így jutva egyre előrébb.

2. A bukás nem egyenlő a sikertelenséggel

A vállalkozói lét velejárója a frusztráció és esetenként a sikertelenség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi nem sikerülhet, csupán az adott dolog, az adott formában, az adott módon nem vált be. Sok vállalkozó ezt személyes kudarcként éli meg, úgy érzi: nem képes sikerre vinni a céget. Pedig hatalmas, piacvezető vállalatok és a világ leggazdagabb emberei is ismerik a bukást. Thomas Edison példája is mutatja: a legsikeresebb emberek büszkék a bukásaikra. Vállalkozóként pedig éppúgy hozzá kell szokni a kudarchoz, mint a sikerhez.

3. A bukás alázatra tanít

Egyetlen stratégiai terv, üzleti elképzelés sem lesz azonnal tökéletes. Állandóan kell javítani, módosítani a felmérések, vevői visszajelzések, partneri vélemények, a munkatársak észrevételei alapján. A visszacsatolás segít építkezni, ám alázatra van szükségünk ahhoz, hogy elfogadjuk, mások talán jobban látják, mint mi. A bukás ennek jó tanítómestere, képessé tesz bennünket arra, hogy felállva jobb vállalkozást építsünk. A vállalkozók többsége magabiztos ember. Bizonyos esetekben épp erre a jellemvonásra van szükségük a sikerhez, máskor pedig az alázatra. Alakítsuk ki magunkban mindkét képességet, és állítsuk a vállalkozásunk szolgálatába.

4. Túl kell lépni a kudarcon

Ha elsőre nem sikerül, meg kell próbálni újra és újra, de fel kell ismerni azt a pontot is, amikor váltani kell. Amiről egyértelműen kiderült, hogy nem működik, azt ne erőltessük, inkább az új stratégia vagy termék kidolgozására koncentráljunk. A próbálkozás hasznos, de ne féljünk a sikertelen projekt elengedésétől se! Ne feledjük: attól még, hogy feladunk egy ötletet, egy üzleti tervet vagy egy stratégiát, nem kell feladni a vállalkozást! A Microsoft például 2010-ben dobta piacra a Kint, a saját fejlesztésű, elsősorban a fiatalabb korosztálynak szánt telefonját, majd 48 nappal később visszahívta a terméket.

5. A bukás átmeneti

A végső bukás egyedül akkor következik be, amikor valaki nem próbálkozik újra. Az a vállalkozó, aki felismeri a hibát, és megpróbálja kijavítani, esélyt kap arra, hogy sikeres üzletember legyen. Aki feladja, más munka után kell, hogy nézzen.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo