2017 elejétől 27-ről 18 százalékra csökkent a vendéglátás jelentősebb részében az áfa (bár az értelmezéssel, hogy helyben kell készíteni, elfogyasztani, asztal mellett széken ülve, sok volt a baj), ennek ellenére nem tudtak több enni-innivalót rátukmálni a vendégekre. Az éttermi árak pedig emelkedtek is. A munkahelyi vendéglátás piaca viszont nőtt, ahol egyébként maradt a 27 százalékos áfakulcs.
A vendéglátás teljes piaca 2016-ban túllépte az ezermilliárd forintot, ami a boltos élelmiszer-vásárlásoknak mintegy 30 százaléka, tehát van súlya. Összességében több mint négyezer milliárd forint megy el a családi költekezésben enni-innivalókra. Vendéglátóhelyből eközben több van, mint élelmiszerboltból, mivel előbbiek száma 52 ezer, utóbbiaké viszont csak 41 ezer.
Habár a bevétel nőtt ugyan a vendéglátóhelyeken, ez azonban csak az áremelkedés gyümölcse volt az elmúlt hónapokban. Míg 2016 első félévében 421 milliárd forint volt a kereskedelmi vendéglátás bevétele, addig 2017 hasonló időszakában 431 milliárd forint. Az emelkedés azonban NEM a forgalom növekedéséből származik. A pincéreknek – bár nagyon kevesen vannak, és nagyon kevés pénzért – nem kellett többet cipekedniük, amikor felszolgálták az ételt-italt a vendégeknek, hiszen a vendéglők mennyiségben mért értékesítése 2017 első félévében összességében nem változott a korábbiakhoz képest.
A vendéglőknek június volt az első jó hónapjuk, ami annyiban hasonló a boltos kereskedelemhez, hogy ott is a félév vége, a május–június volt az erős, ami felfele húzta a mérleget. Úgy tűnik, hogy a családok a 10 százalék feletti béremelések révén kapott vastagabb borítékokba csak a félév vége felé kezdtek mélyebben beletúrni bevásárlás vagy éppen vendéglőzés előtt.
