Ugyanakkor az EU-OSHA 2014-es felmérése alapján a munkavállalók 53%-a szerint munkahelyén a káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot, amelynek különböző megjelenési formáit, depressziót vagy szorongást a felmérésben megkérdezettek 27%-a tapasztalt az elmúlt 12 hónapban.
A munkahelyi negatív stresszt okozhatják a megváltozott környezeti tényezők is, például az új információs és kommunikációs technológiák növekvő jelentősége, az atipikus foglakoztatási formák terjedése, a munkaintenzitás és a munkaterhelés növekedése. Az új trendekkel együtt új típusú kockázatok jelentek meg: a munkahelyi személyközi kapcsolatok, például elszigeteltség, konfliktusok, udvariatlanság, pletyka, társas támogatottság hiánya, továbbá a karrier lehetőségek változása, a munka-magánélet egyensúly felbomlása, a gyenge szervezeti kultúra, valamint a nem megfelelő autonómia és kontroll.
„Az európai vállalatok mintegy harmadánál tabuként kezelik a pszichoszociális kockázatokat és a stresszt, amelyet gyakran más kérdéseknél bonyolultabban kezelhetőnek tartanak. Ez jelenti a legnagyobb nehézséget a probléma kezelésében, holott a pszichoszociális kockázatok ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés. Az Európai Helyes Gyakorlat Díjakkal éppen ezt szeretnénk megmutatni” - hangsúlyozta a díjátadón a munkahelyi stressz kezelésének fontosságát az EU-OSHA igazgatója, Dr. Christa Sedlatschek.
Egy szlovák és egy török vállalat például folyamatos sportolási lehetőséget nyújt munkavállalóinak, míg egy spanyol repülőgépgyártó cég online pszichológiai segítségnyújtással, vagy egy acélgyártó üzem folyamatosan biztosított tanácsadással kezeli a problémát, amelybe nem csak a munkatársakat, de azok családtagjait is bevonják. Angol, belga, német, finn és máltai vállalatoknál a menedzsment külön tréningen vesz részt, ahol megismerik a munkahelyi stressz káros hatásait, egy belga elektrotechnikai cég pedig külön figyelmet fordít arra, hogy a dolgozókkal részletesen ismertesse az előttük álló fejlődési, előrelépési lehetőségeket, így egyrészt motiválják a munkavállalókat, másrészt pedig csökkentik a foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanságot.
„A pályázaton 100 fő alatti és 100 fő feletti kategóriákban hirdettek nyerteseket, ahogy az a helyi fordulóban is történt” – mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA nemzeti fókuszpontjának vezetője. „Magyarországról sajnos nem kerültek döntőbe az itthoni nyertesek, de sikernek nevezhető, hogy minden eddiginél többen adtak be jelentkezést hazánkból. Az európai kampány célja ugyanis a figyelemfelhívás, annak tudatosítása, hogy a káros munkahelyi stresszt lehet és kell is kezelni, s hogy a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdekük, hogy figyelmet fordítsanak a pszichoszociális kockázatok csökkentésére” – tette hozzá.
