Nem a fizetés a gond, hanem a morál

Nem azért nem találnak megfelelő jelentkezőt a vállalkozások, mert alacsony bért kínálnak – legalábbis így vélekednek a GKI által megkérdezett vállalatvezetők. Nagyobb gond, hogy a jelentkezők képzetlenek, vagy egyszerűen alkalmatlanok a feladatra és a motivációjuk is hagy maga után kívánnivalót.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív (987 válaszadó cég) vállalati felmérésében azt is megvizsgálta, hogy melyek azok a problémák, amelyek miatt a vállalatok nem képesek a megfelelő munkaerő felvételére. A munkára jelentkezők szakmai képzetlensége, szakmai alkalmatlansága, alacsony motiváltsága, illetve a kínált kereset alacsony szintje került a fókuszba. Fontos megkülönböztetni a szakmai képzetlenséget és a szakmai alkalmatlanságot. Míg előbbi azokat takarja, akik az adott szakmát nem tanulták, addig utóbbi a szakma azon elsajátítóit jelenti, akik a képzés elvégzése ellenére sem alkalmasak az adott munkára. Fontos hangsúlyozni, hogy a kapott eredmények a vállalatok véleményét mutatják. (Ugyanakkor sokszor az álláshirdetésen is múlik, hogy nincs megfelelő jelentkező!)

A megfelelő munkaerő megtalálása során a cégeknél jelentős problémaként szerepel az alacsony motiváltság (+43). Második helyen szerepel, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek munkára (+41), melyet a szakmai alkalmatlanság követ (+38), s végül a sort az alacsony kínált kereset zárja (+28).

A motiválatlanság súlyos következményekkel jár a (munkavégzés hatékonyságának s egyben a munkamorálnak a romlása), ami a cégen belüli magas fluktuációhoz is vezethet. Mind az érdektelenség okozta hatékonyságvesztés, mind a fluktuáció növekedése költségeket okoz a vállalatnál, melyeknek hatásai már rövidtávon is érezhetők. A nem megfelelő szakképzettség, illetve a szakképzettség ellenére jelentkező alkalmatlanság egyaránt a szakképzési rendszer súlyos zavaraira mutat rá. Egyfelől nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne, másfelől akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje.

A potenciális munkavállalók alacsony motiváltsága leginkább a 150 fő feletti létszámmal rendelkező vállalatokat érinti, a válaszadók a maximális +100 pontból átlagosan 53-ra értékelték ezt a szempontot. A további méretkategóriák esetében is az értékek magasak, ugyanakkor a „motiválatlansági átlag” alatt maradtak.

Az ágazatok többségében jelentős probléma a munkavállalók alacsony motiváltsága. Ezek közül kiemelkedő a kereskedelem (+64), a könnyűipar (+58), a gépipar (+55) és az élelmiszeripar (+53). Ez nem meglepő, hiszen ezen iparágakban tevékenykedő cégek többsége több műszakra keres munkaerőt és jellemzően alacsony fizetést kínálnak e mellé. A munkavállalók lelkesedését továbbá visszavetheti, az elvégzendő feladatok monotonitása és  az előre lépési lehetőségek korlátoltsága.

Összességében tehát a vállalatok vezetői nem az alacsony bérszintben látják a problémát, mint inkább a szakmai alkalmatlanságban és képzetlenségben, s legfőképp a motiválatlanságban. Míg a szakmai nehézségeket a képzési rendszer átgondolása, s annak kereslet- és jövőorientált átszervezése oldhatná meg, addig az utóbbi jóval bonyolultabb probléma. A munkakedv és a munkahatékonyság javításához szükséges, de nem elégséges eszköz önmagában a béremelés. Az említett ágazatokban tevékenykedő vállalatok jellemzően kevés hozzáadott értéket termelnek, s így kevésbé lesznek képesek a tömeges béremelésre. Ezeknél a cégeknél tehát beköszöntött az az idő, amikor újra kell gondolni az üzleti modellt: vagy gépekkel kell helyettesíteni a munkaerő egy részét, vagy átszervezni a leginkább fontos tevékenységeket, s esetleg teljesen új pályára vinni azokat.

Nem a kalandpark motivál, hanem a beszélgetés
Sok szó esik arról, hogy a cégek számára behozhatatlan versenyhátrányt jelent a motiválatlan dolgozó és a jó módszer már inkább a támogatás a korbács helyett. Sikeres hazai vállalatok példáján keresztül mutatjuk be, hogy többféle út lehet sikeres, az alap azonban mindenhol közös: az ember az érték.

Véleményvezér

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.
Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért

Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért 

Régen a lángos egy olcsó népi eledel volt, ma már egy másik kategória, ahogy sok egyéb élelmiszer is.
Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe

Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe 

Egy különleges közbeszerzés furcsaságai.
Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben

Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben  

2,2 milliárd forintból, EU-s támogatással épül egy tűzoltólaktanya. 
Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos

Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos  

i bölcsőde EU-s támogatással, 220 millióból épült Ürömön, leginkább egy villára hasonlít. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo