A munkavédelemmel kapcsolatban sok tévhit él a kisvállalkozókban. Különösen azok érintettek, akik nem veszélyes tevékenységet végeznek. Ők ugyanis hajlamosak azt feltételezni, hogy nincs rá szükségük, hogy foglalkozzanak vele, mondván nem veszélyes tevékenységük miatt, hozzájuk biztos nem jön ellenőrzés. "Pedig az OMMF nyilvános hatósági nyilvántartásából jócskán szerepelnek ilyen tevékenységű cégek, akiket a hatóság szigorúan bírságolt" - hangsúlyozta Kling Péter, munkavédelmiszakmérnök. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb munkavédelmi tévhiteket:
1. "Kis céget úgyse nagyon büntetnek meg!"
A nyilvántartásából egyértelműen látható, hogy a kis cégek (4 millió forint árbevétel alatt) akár az éves árbevételük 10 százalékát is kifizethetik munkavédelmi bírságként. A bírság mértékének mérlegelési szempontjai közt a hatóság által is deklaráltan nem vehető figyelembe a munkáltató anyagi helyzete! A felsorolt bírságösszegekből ki is derül, hogy tényleg nem is veszik figyelembe azt. Volt olyan eset ugyanis, ahol 400-450 ezer forintra büntettek egy egyéni vállalkozót. A 25 millió forint árbevételű cégeknél a bírság ennek akár a duplája is lehet és volt is, holott ők még mindig az egy-két fős vállalkozások közé tartoznak.
2. "Nem veszélyes a tevékenységünk, hozzánk biztos nem jön ellenőrzés!"
A nyilvántartás jól mutatja, még a tanácsadók és az egyházak sincsenek biztonságban, sőt, a bírságtól semmi sem védi meg a renitenskedő cégeket. Volt olyan egyház amelyet félmillióra bírságoltak a múlt évben.
Ez egy nagyon drága tévhit. Sok cégtulajdonos, húzza alá, azt hiszi, hogy, "hogy tíz éve nem voltak nálunk, most megbüntettek 200 ezer forintra, most tíz évig megint nyugtunk lesz". A felügyelőknek utóellenőrzési kötelezettségük is van, tehát ha súlyos szabálytalanságot találnak, előbb-utóbb visszatérnek, és ismét ellenőrzik, hogy azt megszüntették-e?
Ebből következik, hogy vagy a bírság után kell rendbe tenni a munkavédelmi feladatokat, ami a sürgősség miatt gyakran többe is kerül, mint egyébként, vagy az utóellenőrzésnél az ismételt, ugyanolyan szabályszegés súlyosbító körülményként magasabb bírságot eredményez. Ezután persze már tényleg meg kell szüntetni a bírságot eredményező hiányosságokat, bár a kitartóbbak a harmadik bírságnál látják csak be - figyelmeztetett a munkavédelmi szakmérnök.
4. "Egy irodában aztán biztosan nem történik munkabaleset"
Széles az irodában előforduló és megtörtént balesetek választéka. A példa kedvéért említünk néhányat: székről leesés, székkel elesés, botlás, papírvágás, éles tárgyak - tűzőgépek, kapcsok, rajzszögek, stb. - okozta szem- és bőrsérülések, konyhai balesetek - forrázások, vágások, elromlott háztartási gépek -, tisztítószerek okozta szem- és bőrsérülések, azok lenyelése, irodai gépek meghibásodása, stb. A fenti példákból is látható, hogy még az irodákban történő munkavégzésnek is ugyanúgy megvannak a munkavédelmi előírásai, amelyek be nem tartása esetén bírságokat szab ki a hatóság. (Hogy mik a legfontosabb teendők munkahelyi balesetnél, arról itt olvashat!)
