Négy karriertanács, amit soha ne fogadj meg!

A sikeres emberek annak köszönhetik a sikerüket, hogy nem foglalkoztak a bevett konvenciókkal. Vannak tanácsok, amiket sorra ismételgetnek menedzserek és fejvadászok, ám az a legjobb, ha fittyet hányunk nekik és mi is a magunk feje után megyünk.

Lehet gyorsan lépkedni felfelé - Kép: Pixabay

Mark Zuckerberg otthagyta az egyetemet, hogy minden idejét a Facebook-nak szentelhesse, Steve Jobs olyan új stratégiát vezetett be az Apple-nél, amitől akkor minden cégvezető haja égnek állt. A sikeres emberek sokszor úgy válnak sikeressé, hogy fittyet hánynak a konvencióknak, elengedik a fülük mellett mások tanácsait, mert képesek előre látni a trendeket.Ezért most bemutatunk négy, gyakran ismételt karriertanácsot, amiket jobb, ha nem fogadunk meg.

Senki sem szereti az állásszédelgőket!

Ez az egyik leggyakrabban ismételgetett tévedés, mivel régebben a cégvezetők többsége valóban ellenérzéseket táplált azokkal szemben, akik gyakran váltogatták a munkahelyeiket. Nem ok nélkül, hiszen ezeknél az alkalmazottaknál mindig fennállt a veszély, hogy egyik pillanatról a másikra „dobbantanak”.

Csakhogy a válság és a szakértelem utáni hajsza felülírta ezt a gondolkodásmódot. Az átlagos idő, amit jelenleg egy alkalmazott az Egyesült Államokban egy cégnél tölt, 4,4 év. Már senki sem keres (és nem is nagyon talál) nyugdíjas állást. A becslések szerint az ezredfordulón születettek már csak átlagosan 2,8-3 évet fognak egy munkahelyen eltölteni – de inkább kevesebbet.

Akinek sok munkahelye volt, a tapasztalatok széles skálájával rendelkezik, tehát mindinkább felértékelődik az álláspiacon. (Természetesen nem egy-két hónapig betöltött munkakörökről van szó.) Ha tehát úgy érezzük, hogy a munkahelyünk nem kínál megfelelő kihívást számunkra, váltsunk bátran!

Munka helyett meetingeken ülünk
50 fő felett válik egyre bonyolultabbá a vállalati működés: az 50–500 fős szervezeteknél a 3 szintű, a fölött pedig már a 4 szintű vezetői struktúra a jellemző, ami egyre nehézkesebbé teszi a feladatdelegálást, illetve a kiadott feladatok nyomon követését.
Mindig aktívan vegyünk részt a meetingeken!

Ha már körbeüljük az asztalt és mindenki elmondja a véleményét, tökéletes alkalom, hogy mi is hallassuk a hangunkat. Csakhogy ez tévedés, mivel a meetingek igencsak időpazarló módjai a kommunikációnak: egy átlagos irodai dolgozó ugyanis például havonta közel 3 munkanapot töltenek vállalati meetingeken, és egy tipikus, 5 fős döntéshozatal jellemzően 65 e-mailt generál.

Ráadásul az alkalmazottak és a menedzserek 90 százaléka teljesen feleslegesnek tekinti a rendszeres „összeröffenéseket” és inkább más, akár elektronikus formában végzett kommunikációs megoldást preferál. Ha tehát nincs érdemi mondanivalónk egy meetingen, akkor inkább ne raboljuk mások idejét!

Csak a fizetés számít!

Legyünk őszinték: ha egy reggel arra ébrednénk, hogy milliárdosok vagyunk, mi lenne az első dolgunk? A többség valószínűleg azonnal felmondana a munkahelyén, sőt még az asztalt is a főnökre borítaná. Egy  Eurobarométer felmérés szerint, az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele (53%) érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dogozik, és többségük (57%) elégedetlen munkahelyével.

Ha tehát arra a kérdésre, hogy mit szeretünk a munkahelyünkben, csak az a válaszunk, hogy „jó a fizetés”, kezdhetünk más munkahelyet nézni, mivel a kedvetlenségünk előbb-utóbb kiégéshez vezet. (Ezért egyszerűen néha mondjunk nemet.)

Először érkezz és távozz utolsónak!

Fontos, hogy a főnök lássa, hogy milyen elkötelezettek vagyunk. Sokan azt hiszik, hogy ha minél több feladatot vállalnak, minél több időt töltenek a munkahelyükön, akkor gyorsabban előrekerülnek a munkahelyi ranglétrán. Csakhogy ez hosszú távon roppant káros téveszme. A kemény munka ugyan mindig kifizetődik, de különbséget kell tenni aközött, aki keményen dolgozik és aki mániásan a munkájának szenteli magát, vagyis munkaholista.

A Padovai Egyetem úttörő kutatásában 15 éven keresztül figyelt munkavállalókat. Mint kiderült, a munkaholisták ugyan először szépnek látszó eredményeket értek el, ám hosszú távon megromlott az egészségük, csökkent motivációjuk, több hibát vétettek és ezért végül lemaradtak a munkahelyi „versenyben”. Ezért fontosabb, hogy szabjunk határt feladatainknak és alakítsunk ki egészséges egyensúlyt a munkánk és a magánéletünk között. (Itt talál 4 bevált tippet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásához.)

A cikk az alábbi bejegyzés alapján készült.

Mindenkinek árt, mégis együtt élünk vele
Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is. Pedig épp olyan fontos munkavédelmi kérdés a pszichoszociális egészség, mint a fizikai, vagy kémiai munkavédelem. A stresszfaktorok csökkentése a munkáltatónak is hosszú távú érdeke, hiszen amellett, hogy így jelentősen csökken a munkabalesetek és hiányzások mértéke, a magát biztonságban érző, kipihent, nyugodt munkavállaló jobban és hatékonyabban is dolgozik.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo