Nagyot húz a net, mégse használjuk ki

A digitális készségek hiánya az Európai Unió – különösen a közép-európai országok – legégetőbb problémái közé tartozik. Az Európai Bizottság jelentése szerint az unió lakosságának majdnem fele (47%-a) nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel, pedig a közeljövőben a munkakörök 90%-a igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. 2020-ig bezárólag 900 000 állás marad majd betöltetlen emiatt. (Számos állás pedig egyszerűen eltűnik majd - itt mutatunk néhány példát.)

A világ több, régóta működő vállalatot kényszerít majd, hogy felülvizsgálja és megújítsa tevékenységét és működési módszereit annak érdekében, hogy fenntartható módon és versenyképesen működhessen tovább. A felgyorsult változás jelentős hatásai minden iparágban és tudományágban érezhetőek lesznek. Ebben a helyzetben azok lesznek a győztesek, akik képesek gondolkodásukat folyamatosan frissíteni, és a gyors változások korában is relevánsak tudnak maradni - és ez még csak egy, a Future Hunters ügynökség közeljövőre vonatkozó előrejelzéseiből.

A sor végén kullogunk

Ez Magyarországon a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index alapján különösen nagy problémát jelent: a társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internet hozzáférés és a digitális közszolgáltatások tekintetében az EU-n belül Magyarország a 20. helyen áll. Az ország és a 28 uniós tagállam átlaga közötti digitalizációs szakadék a vállalatok digitáliseszköz-használatát mérő mutató („digitális technológiák integráltsága”) szempontjából a legnagyobb. Ebben Magyarország csak a 26. helyet tudta megszerezni a 28-ból.

Gyorsabb növekedést hoz a digitalizáció

Azok a vállalkozások, amelyek belevágnak üzleti folyamataik digitális átalakításába, gyorsabban növelik árbevételüket, mint a lemaradók – derül ki egy friss kutatásból. A cégek mégis rettegnek.

Ez arra utal, hogy a magyarországi vállalkozások nem használják ki a digitális eszközök előnyeit. Jelenleg a kis- és középvállalkozások csupán 64%-a rendelkezik saját weboldallal (szemben az EU15 79%-os átlagával), csak a 26%-uk használja a közösségi oldalakat (szemben az EU15 43%-os átlagával) és mindössze 9,8%-uk végez online értékesítést (szemben az EU15 14,6%-os átlagával).

Noha a magyar kis- és középvállalkozások részéről jelentős kereslet mutatkozik az infokommunikációs szakemberek iránt, az ilyen szakembereik vagy más dolgozóik számára infokommunikációs képzéseket nyújtó vállalkozások aránya jóval az EU15 átlaga alatt van – derül ki a „A magyarországi kis- és középvállalkozások digitális átalakulása” című jelentésből, amelyet a Varsói Egyetem digitális gazdasági laborja állított össze.

E kereslet kielégítése a jövőben is nehézségekbe ütközhet, mivel Magyarország a tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai („STEM”) végzettségű szakemberek terén is nagy lemaradással küzd (az EU28-ban szintén a 26. helyen áll). Az ilyen végzettségű álláskeresők fontos szerepet játszanak abban, hogy a vállalkozások ki tudják aknázni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Ezért egyértelműen több, a digitális készségek fejlesztésére irányuló képzésre van szükség a magyarországi munkaerő jelenlegi és későbbi generációinál is.

Pedig olcsó is

A kkv-k digitális technológiák iránti érdektelensége több szempontból is meglepő. Egyrészt az adatok szerint a magyarok átlag feletti gyakorisággal használják például a közösségi médiát a magánéletükben – vagyis ismerik azt, csak nem tekintenek rá üzleti lehetőségként. De meglepő az alacsony kihasználtság azért is, mert a digitális jelenlét hatékony és olcsó növekedési lehetőséget kínál, amit elsősorban éppen a kkv-k tudnának kihasználni.

- Csak remélni tudjuk, hogy a hazai vállalkozások vezetői már látják a digitális készségszint növelésének fontosságát, érzik, hogy tenniük kell valamit – mondta a Piac & Profit kérdésére Heal Edina, a Google Magyarország vezetője. Hozzátette, amit tehetnek, hogy minél könnyebben hozzáférhető eszközöket kínálnak a fejlődéshez.

Amin a Google sem segít

A magyar helyzetre jellemző, hogy a növekedés gátja a szakemberhiány volt: mivel évek óta nem indult autós oktató képzés, nincs elég akkreditált oktató, nem volt kit felvenni. A nyári főszezonban különösen égető volt a hiány, ami a mai napig sem oldódott meg. Az azóta újraindított képzés első végzettei leginkább a működő iskolák által beiskolázott emberek voltak, nem kerültek hát szabad szakemberek a piacra. Ez mostanában várható, de, hogy a hiány a közeli jövőben csökkenhet, ahhoz a szabályozás változására is szükség volt. Az oktatóknak minden kategóriában érvényes, legalább 2 éve meglévő jogosítvánnyal kellett rendelkezniük ugyanis korábban, ami azt jelentette, hogy ha valaki csak személyautón oktatna, akkor is többszázezer forintos befektetéssel meg kell szereznie a másik két kategóriára érvényes jogosítványt is, ugyanakkor a megtérülésre csak több mint két év után számíthatott. A várakozási idő megszüntetésével a közeli jövőben enyhülhet az oktatói szakemberhiány. Ez László szerint azért is nagyon fontos, mert egyre nagyobb gondot okoz a mostanra általában legalább ötven év körüli oktatók és a jellemzően tinédzser tanulók közötti kommunikációs szakadék. A fiatalokra tehát nagy az igény.

Hogy segítse a digitális készségek elsajátítását, a Google új online képzési platformot hozott létre. A platform ingyenes oktatóanyagokat biztosít a legkülönfélébb témakörökben az online jelenlét kialakításától kezdve a közösségimédia-kampányok futtatásán át a mobiltelefonok által kínált lehetőségek kihasználásáig – mindezt a sikeresebb üzlet érdekében. A felhasználók kiválaszthatják az elsajátítani kívánt témaköröket, vagy a Google és az IAB Europe tanúsítványának megszerzéséhez akár a teljes online tanfolyamot is elvégezhetik.

Sikersztori AdWords alapon

Kérdés, hogy a digitális áttörés megtörténik-e a magyar kkv-k körében a közeljövőben, vagy meg kell várnunk, amíg a vezetői székekben általánosan megjelennek az Y generáció képviselői. A Jakab Autósiskola esetében például a családi vállalkozásba belépő utód segített.

Az 1990 óta működő vállalkozás vezetését Jakab László 2009-ben vette át az édesapjától. A cég bővítési tervei között szerepelt, hogy a B kategóriás jogosítvány mellett a többi kategóriában is megjelenjenek a piacon.

László a motoros jogsi üzletág beindításának támogatására kezdett el foglalkozni a digitális marketing lehetőségével. A jól célzott online hirdetéseknek köszönhetően volt olyan év, hogy 80%-kal növekedett a beiskolázott tanulók száma, 2014-re pedig több érdeklődőjük volt, mint ahány embert képezni tudtak – mondta el a Piac & Profitnak Jakab László. (Szakértőnk itt ad tanácsokat a hatékony AdWords hirdetés létrehozásához.) A fiatal ügyvezető természetesen képezte magát, de mint mondja, azóta nem vesz el zavaróan sok energiát a hirdetések kezelése. Az eredmény pedig egyértelműen bizonyítja, hogy megéri foglalkozni vele.