A fideszes Pócs János erre vonatkozó indítványát 280 igen szavazattal és 42 nem ellenében fogadta el a parlament. A kormánypárti politikus szerint ha az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével létrejött megállapodásban az összes piaci szereplő egyformán érintett, a megegyezéssel egyikük sem kerülhet előnybe a másikhoz képest, így nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Ilyen esetben a megállapodás célja a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének a biztosítása, nem pedig valamelyik piaci szereplő előnyszerzése - írta indoklásában a képviselő, hozzátéve, hogy e megegyezéseket akkor indokolt mentesíteni a kartellszabályok alól, ha a megállapodásokkal elért árelőny méltányos mértékű, és nem irányul extraprofit megszerzésére - írja parlamenti tudósításában a Magyar Távirati Iroda.
A parlament mezőgazdasági bizottságának javaslatára a kritériumok közé felvették azt is, hogy az új törvényi szabályozás alkalmazása csak abban az esetben történhet, ha egyébként nem kell az európai uniós jog alapján eljárni. Az agrárpiaci szabályozásról szóló törvény módosítása szerint a kartelltilalom alóli mentességet az agrárminiszter állapíthatja meg.
Pócs János indoklásában megjegyezte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata világított rá a hazai agrárjogi szabályozás hiányosságára, vagyis hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a sajátosságaiból - így például az időjárási hatásokból, a termékek szezonális piaci jelenlétéből - fakadó kiszolgáltatottságára. Így a GVH e hiányosságok miatt az eljárásai során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. A most elfogadott törvénymódosítást - amely a kihirdetését követő napon lép hatályba - a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
A témához kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!
A kormány a nyár elején a dinnyetermelőkkel összefogva a hazai dinnye érdekében indított népszerűsítő kampányt, amely keretében a magyar termesztőktől származó árú került a nagy láncok polcaira, 99 forintos minimális fogyasztói áron. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen. Később felmerült, hogy a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben is indul eljárás, ám ez lekerült a napirendről.
A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek azon megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.
Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.
Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.